Bécsújhely

A Metapedia wikiből

Bécsújhely , (Wiener Neustadt), város Alsóausztriában, a Bécsi medencében, a Fischa folyó mellett; Alsóausztria egyik legjelentékenyebb városa. Plébániatemploma a XIII.- XIV. sz.-ban épült; a Babenbergi hercegek kastélya ma katonai akadémia, (XII.sz.). Régi árkádos piactér. Bôr-, gép-, lokomotív- és sörgyártás, textilipar, gabona- és állatkereskedelem. Múzeumában magyar vonatkozású emlékek., (1930) 36.906 lak.

A magyar történelemben

B. többször szerepelt a magyar történelemben. 1246-ban IV. Béla itt verte meg Babenberg Frigyes osztrák seregét; az elesett osztrák hg.-gel családja kihalt. 1462-ben Mátyás király itt kötötte meg a békét III. Frigyessel. A béke értelmében a császár 60 ezer aranyért átadta a szt. koronát Mátyásnak. Megegyeztek, hogy ha Mátyás örökös nélkül hal meg. Frigyes, ill. utódai öröklik a magyar koronát. Mátyás 1487-ben elfoglalta a várost. 1671-ben a B.-i fegyvertárban fejezték le a Wesselényi-féle összeesküvésben való részesség miatt Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet. 1701-ben a sárosi várában elfogott II. Rákóczi Ferencet itt zárták el, ugyanabba a börtönbe, amelybôl nagyatyja. Zrínyi Péter, a vérpadra lépett. Rákóczinak azonban sikerült a börtönbôl megszöknie.