Baross Gábor

A Metapedia wikiből

Baross Gábor , (Bellusi), államférfi, *1848. +1892. Fiatalon nagy pályát futott be. 1875-ben a pucho-illavai kerület szabadelvû párti képviselôje lett; 1883-ban a közmunka és közlekedésügyi minisztérium államtitkára, 1886-ban e tárca viselôje, önálló magyar gazdasági politika jellemzi alkotásainak hosszú sorát. Angol mintára meghonosította a postatakarékpénztáruk intézményét, egyesítette a postát a távíróval és ô nagyszerû intézményünk mai fejlôdésének alapjait megvetette. Folytatta és befejezte a vasút államosítási mûveleteit s megteremtette a MÁV mai hálózatát és rendszerét, a hálózat fô pontjává az ország fôvárosát, Budapestet téve meg. 1889-ben behozta a MÁV vonalain az ú. n. zónarendszerû, az utazás megolcsóbbodását eredményezô személydíjszabást s e rendszert 1891-ben a teherforgalomra is kiterjesztette.

Törvényalkotó

1890-ben közúti törvényünket alkotta meg. A Vaskapu szabályozását befejezte. Amikor az ipar és a kereskedelemügy is tárcájához került, e téren is nagy reformokat léptetett életbe: fellendítette a kereskedelmet, megjavította a gyárak s az ipari munkásság helyzetét, elôsegítette a tenger felé irányuló kereskedelmet és a külfölddel kötött kereskedelmi szerzôdések révén Magyarországot bekapcsolta a világforgalomba. B., a "vasminiszter", Széchenyi óta a nemzet legnagyobb munkása volt. Emlékét a budapesti keleti pályaudvar elôtt felállított szobrán kívül számos intézményünk a nevében is megôrizte; az ország minden részében utcákat, tereket neveztek el róla.