Bern

A Metapedia wikiből

Bern , l. Svájc legnagyobb kantonja, ter. 68.835 km2, (1930) 688.774 lak. Szerkezetileg három részre osztható: É.-i és ÉNy.-i részét a Jura hegység párhuzamos láncai borítják, (Chasseral 1609 m, Montoz 1332 m), középsô része a svájci magas medence tartozéka, (Mittelland, Emmental, Seeland, D.-i felében a Berner Oberland 4000 m-nél is magasabb, (Jungfrau 4167 m, Finsteraarhorn 4275 m) kristályos tömege foglal ho-lyot. ÉNy.-i kis része kivételével, amelynek vizei a Doubsba folynak, az egész kanton a Rajna vízkörnyékéhez tartozik. Fôfolyója az Aare. Lakosságának túlnyomó része német(83%); francia 15%, olasz 2%. A kanton területének 70%-án alpi gazdálkodás, (állattenyésztés, tejtermékek készítése) folyik, (emmentáli sajt; simmentáli szarvasmarha; kandertáli juh). Bányakincsei alig vannak; igen fejlett az ipar, (óragyártás, lenes selyemszövés; fafaragás; gépgyártási. Idegenforgalmának nagy a gazdasági jelentôsége. 2. A kanton székhelye, egyben 1848 óta Svájc fôvárosa, az Aare mély völgyében, a Mittellandban;, (1930) 111.783 lak. óvárosból és újabb városrészbôl áll. Egyetemi város. Ipara selyem- és gyapotszövés, csokoládékészítés, gépgyártás; legfôbb kereskedelmi ágai a sajt- és állatkereskedelem. B. ben nagyfontosságú jogi egyezményeket kötöttek, (L Berni egyezmények) s a város a székhelye az ezeknek alapján mûködô nemzetközi irodáknak.

Történet

Története. B- városát V. Zähringeni Bertold alapította 1191-ben. Mint B. kanton székhelye, irányító hatással volt a kanton történetére. Függetlenségét kemény harcokban kellett megvédelmeznie a Habsburgok s a burgundi nemesség ellen 1353-ban szomszédaival örök szövetséggel kötött. A reformáció idején B. polgárai a protestánsok mellé álltak. 1798-ban a franciák bevonultak B.-be s kirabolták a város kincstárat. Midôn 1843-ban Svájc szövetséges köztársasággá alakult, B. lett Svájc fôvárosa,