Bessenyei György

A Metapedia wikiből

Bessenyei György , költô, a franciás írók feje, *Bercel 1747, +Berettyókovácsi 1811.

Bessenyei György Ágis tragédiája címû mûvének címlapja. A bécsi nemesi testôrségnél szolgált, majd ref. konzisztoriális titkár volt, utóbb a bécsi udvari könyvtár tiszteletbeli ôre, jelentékeny kegydíjjal, amelyet Mária Terézia utalt ki neki, miután áttért a kat. vallásra. A királynô halála után kegydíja megszûnt s 1782-ben B. visszatért hazájába. 1785-tôl kezdve berettyókovácsi birtokán élt. Irodalmi mintaképe Voltaire volt: hatása B. költôi mûvein is, politikai s filozófiai dolgozatain is megérzik. A francia új-klasszikusok szellemében írt drámákkal lépett fel: Ágis tragédiája (17721 nyitja meg irodalmunk felújításának korát. Még két tragédiát írt: Hunyadi László és Buda tragédiája. Írt vígjátékokat (A philosophus; Lais), tankölteményeket (Az embernek próbája; A természet világa; Debrecennek siralma/, államregényt (Tarimenes utazása), eposzt (Hunyadi Mátyás, töredék). B. társasága címen kiadta verseit Barcsay és Orczy költeményeivel együtt (1777).

Próza

Prózai munkái részben filozófiaiak (Bihari remete, Értelemnek keresése), részben a magyar nyelv érdekében izgatnak (Holmi, Magyarság, Magyar nézô). A Jámbor szándék (1781) címûben egy magyar tudós társaság felállításának szükségességét hirdeti. B. jelentôségû az irodalom s a mûvelôdés fejlôdésére való hatásában van. A francia felvilágosodás eszméit ô hirdette elôször, ô honosította meg irodalmunkban a drámát, ô keltette fel az érdeklôdést a nemzeti nyelv iránt s készítette elô útját a Magyar Tudós Társaságnak. B. mûveinek teljes kiadása még hiányzik, sôt, kivált bihari visszavonultsága idejében keletkezett munkái közül sok máig kéziratban hever. Ezek kiadása 1929-ben indult meg, részben önálló kötetekben, részben a Magyar Irodalmi Ritkaságok e. vállalatban. Életrajzát Závodszky Károly írta meg (1873).