Costa Rica
A Metapedia wikiből
Costa Rica , [kosztarika], Republica Costa Rica, kicsiny köztársaság Középamerikában, Nicaragua, Panama, az Atlanti és a Csendes óceán között. Ter. 48.550 km2;, (1935, becslés) 565.000 lak. Az Atlanti óceán partja tagozatlan, a Csendes óceán partja öblökkel csipkézett. Felszíne a Csendes óceánra meredeken lejtô, az Atlanti óceán felé széles, enyhe lejtôs vidékkel végzôdô hegyvidék, Igen sok a veszélyes, mûködô vulkán, (Turrialba 3450 m, lrazú 3452 m. Poas 2678 m), gyakoriak a pusztító földrengések. Éghajlata a síkságon forró, a hegyvidékeken kiegyenlítettebb, mérsékeltebb. A Csendes óceáni lejtôket trópusi ôserdôk borítják, az Atlanti óceán partvidéke szárazabb éghajlatú szavanna. Bányakincsei, kevés arany és ezüst kivételével, kiaknázatlanok. A lakosság indián, fehér, néger és keverék. Fô kiviteli cikke a banán, amely C. exportjának felét és a kávé, amely több mint 1/3-át teszi ki; kisebb jelentôségû a kakaó és a nádcukortermelés. Bányatermékei közül az arany és az ezüst fontosak. Kivitele 1935-ben 70 millió P volt. behozatala 67 millió P. Bôséges vízierôit még kevéssé használták ki elektromos telepek létesítésére. Vasútvonalainak hossza, (1932) 842 km2 Autóutak hossza 200 km, hivatalos nyelv a spanyol, államvallás a r. kat. Közigazgatásilag 7 tartományra oszlik. Fôvárosa San Jósé, egyetemi székhely.
Negyedik út
C.-t Kolumbusz Kristóf negyedik útja alkalmával, 1502 októberében fedezte fel és a C. y Castilla de oro nevet adta neki. A gyarmatosítás már 1520 körül megkezdôdött. C. 1566-ban kapott elsô ízben önálló kormányzót Perafán de Rivera személyében. A XVII. és XVIII. sz.-ban a spanyol kormányzók alatt a gyakori indiánlázadások és a tengeri rablók támadásai miatt nem tudott fejlôdni. A gazdasági és szellemi fellendülés a XIX. sz. elején indult meg. 1821. okt. 29.én kikiáltotta függetlenségét, 1823-ban csatlakozott a középamerikai államszövetséghez, 1838 óta ismét független állam. Különösen Juan R. Móra (1850-59) és Tomas Guardia (1870-83) elnöksége nlatt fejlôdött erôsen. 1871-ben liberális szellemû alkotmányt kapott. 1896-ban eltiltotta a kínai bevándorlást. 1912-ben a vámokat elzálogosították a külföldi hitelezôknek. 1908 óta székhelye a középamerikai államok döntôbíróságának. 1917 szeptemberében megszakította a diplomáciai összeköttetést a központi hatalmakkal s ezt 1918 májusában hadüzenet követte. 1919-ben, Federigo Finoco két évi korrupt kormányzata után, visszaállították az alkotmányt. 1921-ben a határkérdés miatt Panamával került háborús bonyodalomba Kezdettôl tagja volt a Népszövetségnek de már 1925-ben kilépett.
