Csehország uralkodóinak listája

A Metapedia wikiből

Az alábbi táblázat Csehország uralkodóinak névsorát tartalmazza. Az ország területét a római időkben germán törzsek lakták. A szlávok benyomulása után a mai Csehország területén a frank Szamo fejedelemsége volt az első államalakulat (623-658). A következő ismert állam a Morva Fejedelemség volt 833-tól. I. Borivoj cseh herceg 894-ben függetlenedett a morváktól és megalapította a Cseh Fejedelemséget és a Přemysl-dinasztiát, amely az ország első uralkodóházává nőtte ki magát. A 10. század során a Prága környéki cseh törzsek lassan meghódították a környező uradalmakat. 955-re Morvaországot is megszerezték és ezzel az ország teljes mai területét uralmuk alá vonták. Az első cseh fejedelem 1085-ben kapott a német-római császártól királyi koronát, de a királyi cím csak 1198-tól vált örökletessé.

A középkori cseh krónikákban szereplő mitikus uralkodókról lásd a Szláv mitológia szócikket!

Ház	Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
A Přemysl-ház uralkodói (fejedelmek, majd 1085-től királyok)
Přemysl	I. Borivoj (* 852; † 889/894)	870 k.–889/894	Ő alapította meg a Přemysl-dinasztiát, majd halála után független uralommá vált a cseh hercegség.
Přemysl	I. Spitinyev (* 875 k.; † 915)	889/894–915	I. Borivoj fia.
Přemysl	I. Vratiszláv (* 888 k.; † 921)	915–921	I. Borivoj fia.
Přemysl	I. Szent Vencel (* 907; † 935 szept. 28.)	921–935	929-ben a német uralkodó fennhatóságát kénytelen volt elismerni.
Přemysl	I. Kegyetlen Boleszláv (* 915; † 967 júl. 15.)	935–967	I. Vratiszláv fia.
Přemysl	II. Jámbor Boleszláv (* 932; † 999 febr. 7.)	967–999	I. Boleszláv fia.
Přemysl	III. Vak Boleszláv (* 960 k.; † 1037)	999–1002	II. Boleszláv fia. Másnéven: Vörös Boleszláv.
Piast	Vladivoj (* 981 k.; † 1003)	1002–1003
Přemysl	III. Vörös Boleszláv (2x)	1003	Másodjára a trónon.
Přemysl	Jaromír (* ?; † 1035 nov. 4.)	1003–1012	II. Boleszláv fia.
Přemysl	Ulrik (* 975 k.; † 1034 nov. 11.)	1012–1033	II. Boleszláv fia.
Přemysl	Jaromír (2x)	1033–1034	Másodjára.
Přemysl	Ulrik (2x)	1034	Másodjára.
Přemysl	I. Bretiszláv (* 1005 k.; † 1055 jan. 10.)	1034–1055	Ulrik fia.
Přemysl	II. Spitinyev (* 1031; † 1061 jan. 28.)	1055–1061	I. Bretiszláv fia.
Přemysl	II. Vratiszláv (* 1035 k.; † 1092 jan. 14.)	1061–1092	1085-től kezdve felvette a Cseh király címet. I. Bretiszláv fia.
Přemysl	I. Brünni Konrád (* 1035 után; † 1092 szept. 6.)	1092	I. Bretiszláv fia.
Přemysl	II. Bretiszláv (* 960 k.; † 1000 dec. 22.)	1092–1100	II. Vratiszláv fia.
Přemysl	II. Borivoj (* 1064/1065; † 1124 febr. 2.)	1100-1107	II. Vratiszláv fia.
Přemysl	Szvatopluk (* ?; † 1109 szept. 21.)	1107–1109	I. Bretiszláv unokája.
Přemysl	I. Ulászló (* 1070 k.; † 1125 ápr. 12.)	1109–1117	II. Vratiszláv fia.
Přemysl	II. Borivoj (2x)	1117–1120	Másodszor a trónon.
Přemysl	I. Ulászló (2x)	1120–1125	Másodjára uralkodik.
Přemysl	I. Szobeszláv (* 1075 k.; † 1140 febr. 14.)	1125–1140	II. Vratiszláv fia.
Přemysl	II. Ulászló (* 1110 k.; † 1174 jan. 18.)	1140–1172	1158-tól kezdve király. I. Ulászló fia.
Přemysl	Frigyes (* 1142 k.; † 1189 márc. 25.)	1172–1173	Másnéven Bedrich. II. Ulászló fia.
Přemysl	II. Szobeszláv (* 1128; † 1180 jan. 29.)	1173–1178	I. Szobeszláv fia.
Přemysl	I. Frigyes (2x)	1178–1189	Másodjára uralkodik.
Přemysl	II. Konrád Ottó (* 1135 k.; † 1191 szept. 9.)	1189–1191	I. Konrád dédunokája.
Přemysl	II. Vencel (* 1137; † 1192)	1191–1192	I. Szobeszláv fia.
Přemysl	I. Ottokár (* 1155 k.; † 1230 dec. 15.)	1192–1193	II. Ulászló fia.
Přemysl	I. Henrik Bretiszláv, Prága püspöke (* ?; † 1197 jún. 18.)	1193–1197	I. Ulászló unokája.
Přemysl	III. Ulászló Henrik (* ?; † 1222 aug. 12.)	1197	I. Ottokár öccse.
Přemysl	I. Ottokár (2x)	1197–1230	Másodjára a trónon, 1198-tól király, amelyet örökletes címmé tesz.
Přemysl	I. Vencel (* 1205; † 1253 szept. 23.)	1230–1253
Přemysl	II. Nagy Ottokár (* 1233; † 1278 aug. 26.)	1253–1278
Přemysl	II. Vencel (* 1271 szept. 27.; † 1305 jún. 21.)	1278–1305	1291-től Lengyelország királya is.
Přemysl	III. Vencel (* 1289 okt. 6.; † 1306 aug. 4.)	1305–1306	Lengyelország királya is, valamint 1301-től a magyar király is. Az utolsó Přemysl.
Német házak uralkodói
Habsburg	I. Rudolf (* 1282; † 1207 júl. 4.)	1306–1307
Karintiai	II. Karintiai Henrik (* 1265; † 1335 ápr. 2.)	1307–1310
A Luxemburgi-ház uralkodói
Luxemburgi	Vak János (* 1296 aug. 10; † 1346 aug. 26.)	1310–1346
Luxemburgi	Károly (* 1316 máj. 14.; † 1478 nov. 29.)	1346–1378	német-római császár is egyben.
Luxemburgi	IV. Vencel	1378–1419	Német-római császár is egyben.
Luxemburgi	Zsigmond	1419–1420 1436-1437	A husziták fellépésének idején 1420 és 1436 között interregnum volt a cseh trónon. Magyarország királya és német-római császár is.
Vegyes házak uralkodói
Habsburg	Albert	1437–1439	Magyar és német király is.
Habsburg	Utószülött László	1440–1457	Mivel 1440-ben született meg, ezért 1453-ig helyette Podjebrád György uralkodott régensként.
Podjebrád	Podjebrád György	1458–1471	Csehország jelentős területeit elvesztette.
Hunyadi	I. Hunyadi Mátyás	1469–1490	Elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Csehország egyes részeit, majd felvette a cseh király címet.
Jagelló	IV. Jagelló Ulászló	1471–1516	Magyarország királya is.
Jagelló	Lajos	1516–1526	Magyarország királya is, a mohácsi csatában halt meg.
A Habsburg-ház uralkodói
Habsburg	I. Ferdinánd	1526–1564	Magyarország egy részének királya és német-római császár.
Habsburg	Miksa	1564–1576	Magyarország királya, német-római császár.
Habsburg	II. Rudolf	1576–1611	Magyarország királya, német-római császár.
Habsburg	II. Mátyás	1611–1619	Magyarország királya, német-római császár.
Habsburg	II. Ferdinánd	1619–1637	Magyarország királya, német-római császár.
Pfalzi	II. Pfalzi Frigyes	1619–1620	A cseh rendek felkelésének leverése után a Habsburgok eltörölték a Cseh Királyságot, és Csehországot örökös tartományaik közé sorolták.