Damaszkusz

A Metapedia wikiből

Damaszkusz, Damas, Es Sam, Szíria fõvárosa, a Barada folyó mellett, a Ghuta nevû termékeny oázisvidéken, közlekedésföldrajzilag igen elõnyös helyen, a Haleb, Bagdad, Mekka, Beirout és Haifa felé vezetõ utak csomópontjában. Az eredetileg ovális alaprajzú, fallal övezett, keleties külsejû város túlnõtt régi keretein s ma a síkságon, a városfalakon kívül terjeszkedik. Kat, örmény kat., g. kel. érseki székhely, arab tudományos akadémia; világhírû pengegyártás (l. Damaszkuszi acél), bõr, fa és érc, díszmûárukészítés, gabona, gyümölcs, bõr és lisztkereskedelem. (1931) 229.020 lak.

Története

Az Ószövetség szerint már Ábrahám idejében állott, A Kr. e. XVI. sz.-ban az egyiptomiak hódították meg, a XI. sz.-ban arameus állam központja lett. Kr. e. 732-ben III. Tiglatpileszar. asszír király hódította meg. Kr. e. 64-ben római uralom alá került és a szíriai provinciához tartozott. Ettől kezdve virágzó kereskedőváros. Korán székhelye lett keresztény püspökségnek. Kr. u. 635-ben az arabok foglalták el, egy ideig (660-752) a kalifa székhelye volt. A keresztes hadak többször harcoltak D. alatt. A XIII. ez. óta a mamelukok uralma alatt állott. 1516-ban I. Szelim török szultán hódította meg. 1860-ban a drúzok kegyetlenül lemészárolták a D.-i keresztényeket 1918. október elsején az angolok és az arabok, 1920. július 25.-én a franciák foglallak el. A békeszerződés értelmében 1922 óta a szíriai francia mandátumterülethez tartozik.