Egyiptológia

A Metapedia wikiből

Egyiptológia , az ókori Egyiptom életéve] és kulturális fejlôdésének emlékeivel foglalkozó tudomány. E.-ról csak az egyiptomi írás megfejtése óta beszélhetünk. Mint tudományág idôbelileg is pontosan elhatárolható Champollion 1822. szeptember 14.-én közzétett Lettre a Mr. Dacier-jával, amelyben kutatási rendszere helyességének bizonyítékait foglalta össze. Az E. csakhamar archeológiai irányzatú lett. Az általános ókori történelem kereteibôl akkor lépett ki, mikor megkezdôdtek a részlet kutatások. Az E. elsô korszakában az anyaggyûjtés és a fontosabb emlékanyagok kiadása volt a fôcél. Az elsô francia, olasz és német tudományos expedíciók és azok kiadványai, (Champollion: Monuments de l'Egypte et de la Nubie, 1835-1845; Rosellini: Monumenti dell'Egitto e della Nubia, 1844; Lepsius: Denkmäler aus Aegypten und Aethiopien, 1849-1858) kétségtelenné tették, hegy az E. anyaga kimeríthetetlen. A leletek szempontjából legeredményesebb kutatások közé tartoznak a francia Mariettenek az 1850-es évüktôl kezdve vezetett ásatásai Der el Bahriban, Denderában és a memphisi Serapeumban.

1884

Az angol F. Petrie 1884 tól kezdve egész Egyiptomra kiterjedô ásatásai már a történet elôtti Egyiptomra is fényt vetettek. Az egyéni kutatásoknál rendszeresebben vették kezükbe az ásatások irányítását a különösen angol, francia és német részrôl megszervezett archeológiai társaságok és azok iskolái. A legújabb idôkben, mint azt Selim Hassan gisehi ásatásai is mutatják, már az egyiptomi kormányzat is tevékenyen vesz részt a régiségek feltárásában és azon van, hogy a leletek ne kerüljenek ki Egyiptomból. A kairói egyiptomi múzeumon kívül csak néhányat említve, a British Museum. a Louvre, a new-yorki Metropolitan Museum, a berlini, torinói, a leideni, a koppenhágai és a bécsi egyiptomi gyûjtemény felbecsülhetetlen értékeket tartalmaznak. Rendezés alatt álló egyiptomi, gyûjteménye van a budapesti Szépmûvészeti Múzeumnak is és ha nagyságban nem is éri el az említetteket, sokoldalú képet ad az ókori Egyiptomról. A különbözô leletek a neves egyiptológusoknak egész sorát foglalkoztatták már.

Francia iskola

A Champollion nyomdokain felnôtt francia iskola (Chabas, Mariette, de Rougé, Maspéro, Daressy, Gauthier, Amélineau, Bénédit, Lacau, Moret stb.) mellett a Lepsius által alapított német irány emelkedik ki. A zseniális Brugsch és kortársai (Birch, Dümichen, Lieblein, Ebers. Naville, Wiedemann) után Erman szigorú filológiai rendszerrel dolgozó iskolája következett: Bissing, Borchardt, Möller, Pieper, Ranke, Roeder, Rusch, Sethe, Spiegelberg, Schäfer, Wreszinski nevel emelkednek ki. Az angoloknál F. Petrie mellett Budge, Garstang, Davis. Griffith. Hall. Newberry. Gardiner, az amerikainknál Breasted, Reisner, Davies, Winlock. a németeknél Kees és Steindorf, az olaszoknál Rosellini után Schiaparelli. Lanzone és Farina, az osztrákoknál Reinisch, Junker említendô meg. Mindezek a tudósok, s rajtuk kívül az orosz Golenischeff, a cseh Cerny, a holland Boeser, a belga Speleers. a dán Mogensen és a magyar E. alapítója: Mahler Ede az E.-t a tudomány magas fokára emelték.