Esztergom
A Metapedia wikiből
Esztergom , megyei város, Komárom és Esztergom k. e. e. vm. székhelye és j.-i székhely. A Duna jobbpartján települt, Budapesttôl 34 km-nyi távolságban, az E. budapesti és az E. komáromi vasútvonal mellett; hajóállomás; autóbuszösszeköttetés Budapesttel. A mai E. 1895-ben négy, egymástól független politikai község, (E. város, E. Szenttamás, E. víziváros és E. Szentgyörgymezô) egyesítésébôl keletkezett. Házainak száma kereken 2200;, (19301 17.354 színmagyar és túlnyomóan kat. lak., (689 ref., 173 ev., 523 izr.). A régi E. város a Várhegytôl D.-re terül el, csinos, szabályosan épült városrész. Tôle É.-ra fekszik E. Szenttamás, itt van a hévízû strandfürdô és a fürdôszálló. A harmadik városrész, E. Szentgyörgymezô, a Duna mentén terjeszkedik, a Varhegy aljában; mellette terül el, szintén a Duna partján, a negyedik városrész, E. víziváros. Hozzátartozik a Várhegy és a kis Dunasziget is.
Tartalomjegyzék |
=Magyar Sión
E., a "magyar Sión", a magyar katolicizmus középpontja, érsekségi és fôegyházmegyei székhely Magyarország bíboros hercegprímásának székhelye. Van járásbírósága, adófelügyelôsége államépítészeti hivatala, vm.-i gazdasági felügyelôsége, pénz. ügy igazgatósága, csendôrszárnyparancsnoksága, posta és távíróhivatala. Számos tanintézete közül nevezetesebbek: a kat. hittudományi fôiskola, szentbenedekrendi gimnázium, községi és szentferencrendi reálgimnázium, érseki tanító és tanítónôképzô, áll. erdészeti szakiskola, nôi kereskedelmi szaktanfolyam. Régi társadalmi egyesülete a 100 éves "Széchenyi-kaszinó", kulturális egyesületei a "Balassa Bálint Irodalmi és Mûvészeti Társaság", az "E. vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" és a "város Szépítô Egylet". Hírlapjai: E. és vidéke. Magyar Sión és K. Étlapjai. A lakosság földmûvelésbôl, bortermelésbôl, iparból és kereskedelembôl él. Fontosabb ipari üzemei: tégla, cérnaáru, kékfestô, faáru, agyagedényárugyár. gépgyár és vasöntöde, két gôzmalom, vitorlázórepülôgépkészítés; fejlett háziszövôipar.
Várhegy
E. legnevezetesebb része a Duna partján emelkedô Várhegy, ezt az egész vidék felett eluralkodó fôszékesegyház, Magyarország legnagyobb temploma koronázza. 1822 ben kezdte építtetni Rudnay prímás Kühnel, Packh és Hild építészek tervei szerint a kor klasszicista stílusában. Munkáját Kopácsy, Szcitovszky és Simor prímások folytatták; felszentelték Ferenc József király jelenlétében 1856-ban, Liszt Ferenc Miséjével, végleg 1869-ben fejezték be. Hossza 107, szélessége 43, magassága 100 m.
Esztergom város térképe.
Székesegyház
Homlokzati elôcsarnokát korintusi oszlopok tartják, Ny.-i homlokzatán 3 hatalmas szobor áll. Fôoltára Bonani, az oltárkép Grigoletti olasz mester alkotása. Kupolája alatt áll Pázmány Péter (della Vedova) és Simor János (Stróbl Alajos) márványszobra. A hajóban Meixucr két nagy bronzdombormûve (az alatta lévô nagy kripta a prímások és fôpapok hamvait ôrzi). Oltára az olasz Andrea Ferrucci alkotása. A jobboldali "szent István vértanú kápolna" oltára Ferenczy István mûve. Baloldalán van a Bakócz-kápolna; a magyar renaissancenak ez a pompás emléke 1507-ben épült, a Fôszékesegyház építésekor több mint másfélezer darabra bontották szét, majd ismét összeállították oldalkápolnaként. A Fôszékesegyház épületében van elhelyezve a középkori ötvösmûvészet remekeit ôrzô kincstár, anyagát fôleg egyházi szertartásokhoz használt mûtárgyak és miseruhák remekei alkotják. Sok értéke közül kiemelkedik Mátyás király "kálváriája" (felsô része gótikus, az alsó renaissance stílusú). A legrégibb tárgyak a bizánci békecsóktábla, a Xii. sz.-i koronázási eskükereszt, Szelepcsényi békefeszülete stb. Egyházi ruhái a Xiv-xvi. sz.-ból származnak.
==Vár==
A napjainkban feltárt régi E.-i vár új fényt vet a város történelmére és az Árpádok udvarának ragyogó kultúráját hirdeti. 1931-ben indította meg a Mûemlékek Orsz. Bizottsága az ásatásokat, abban a feltöltésben, melyet a török háborúk alatt hordtak fel az ágyúk felállítása számára. Feltárták III. Béla palotáját, udvari kápolnáját és a hajdani vár nagy részét. A város felé esô D.-i orom. a Fehér torony rejtegette a leletek legértékesebb részét. Az ú. n. Szt. István-kápolnával egy szinten két helyiség, egy emelettel feljebb pedig négy palotaszoba és udvari kápolna került napfényre A kápolna gazdag építési tagozása, oszlopainak, párkányainak és tartóbordáinak finom faragása, az egész helyiséget betöltô falfestés a román mûvészet csúcspontját mutatja és délfrancia hatásra utal. A kápolnából nyíló oldalfülkék egyike a palota dolgozószobájába visz, falán a négy sarkalatos erény képével. A Várhegy Ny.-ra nézô oldalán 340 m hosszú várfal maradt a fellegvárból, ezt északon a Csonkakör bástya zárja le; a falak felsô részét a török emelte. Az 1543. és 1591. évi török, az 1706. évi kuruc, majd az osztrák ostromok nagy pusztítást végeztek. A fellegvár alatti felsô udvarból az erôsség legjellegzetesebb része maradt meg. A kövezett várudvart környezô falak a felvonóhidas fôkapuhoz vezetnek, melyet a Telegdy v. Csókás-bástya védelmezett. A Várhegy jelenlegi szintjét a Fôszékesegyház építésekor nyerte.
Hercegprímási palota
A Várhegy tövében, a Duna partján áll a hercegprímási palota (Lippert József. 1882). Benne foglal helyet a Keresztény Múzeum nemzetközi viszonylatban is értékes, különösen a középkori festészet emlékeiben gazdag képtára. A magyar munkák közöl kiválik Kolozsvári Tamás szárnyasoltára (1427) és M. S. mester (1506) négy kiváló alkotása. Az iparmûvészeti gyûjtemény San-Marco hg.-nô hagyatékából származik (ötvös, zománc és porcelán mûtárgyak); Jelentôs a gobelinsorozat is. A prímási levéltár 4000 kötegre terjedô értékes okiratanyagából kiemelendô az Aranybullának legrégibb hiteles átirata, II. Ince pápa 1709-bôl való bullája, II. Endre és III. Mátyás függô aranypecsétje. A Fôegyházmegyei Könyvtárállománya több mint 120.000 kötet (sok ôsnyomtatvány, három Korvina, a Jordánszky kódex stb.). Ugyanitt van a városi múzeum is, E. múltjára vonatkozó érdekes anyaggal. E. régi középületei között elsônek említendô a Városháza: árkádos folyosójával, díszes barokk "lábasház", egykor Vak Bottyán tulajdona; 1698-ban épült, 1726-ban jutott a város birtokába, A Fôtéren és környékén több barokk és empire magánház áll. A Ferencesek temploma 1700-ban, a vízivárosi Plébániatemplom és a Zárdatemplom 1729-ben, a belvárosi Plébániatemplom 1756-ban épült, valamennyi barokk stílusban. A Szt. Anna v. Kerek-templomot Rudnay prímás építtette Packh tervei szerint (1828-1831). Szobrok és emlékmûvek: a barokk Sz-t háromság, a nagy pestisjárvány emlékére emelt Mária szobor, a Hôsi Emlék és E. legértékesebb szobrászmûvészen alkotása, a szenttamási Kálvária barokk szoborcsoportja. A török idôk emléke a dunai várfalba elhelyezett Szulejmán szultán-emléktábla. A Szt. István jubileumi év (1938) emlékére épül a Szt. Tamáshegyen a Szt. Király Emlék, kilátóval.
Fürdôtelep
A Kisduna partján terül el a Szt István Artézi Fürdôtelep (tulajdonosa az Esztergomi Takarékpénztár), melyet 323 m mély, 29 C� melegvizû, vasas, kénes artézi kút táplál. A telepen nagy versenyuszoda, külön nôi és férfiuszoda, gôz, kád és kádfürdô van; hozzá tartozik a Szt. István Fürdôszálloda is. Újabban nagyon fellendült E. idegenforgalma, valóságos fürdô és nyaralóközponttá lett. Ezt még elôsegíti jó levegôje, turisztikai adottságai (a Vaskapu-menedékház felé), szép sétányai és kirándulóhelyei, a város rendezettsége (villanyvilágítás, aszfaltozott és keramitozott utak) és a jó összeköttetés. Dunai útja különösen E. és Budapest között szép. E. nevezetességeit mulatják a 209. és 210.
82. képtáblák.
Történet
Története. E. a magyar királyság elsô két sz.-ában a király székhelye volt. A hagyomány szerint a Várhegyen volt Szt. István szülôhelye. Talán már Géza építtette az elsô E.-i templomot. Valószínûleg itt volt Szt. István pénzverôháza. Az újabb ásatások alkalmával feltárt királyi palotát III. Béla emeltette. E.-ban már a tatárjárás idejében több nagyszabású kôház állott, ezek akkor elpusztultak az alsó várossal együtt, míg a várat Simon ispán megvédelmezte A tatárjárás után IV. Béla a várat az érseknek adta. A prímás székhelye számos más egyházi alakulatot is ide vonzott és az Miben Csanád érsek által újjáépített Székesegyházon kívül is sokféle temploma volt. Ezekben roppant kincs halmozódott fel, bár Károly Róbert Buda várát részesítette elônyben. E. személynöki város volt, azaz E. hatóságától nem a tárnokmesterhez, hanem közvetlenül a királyhoz lehetett fellebbezni. E.-ban a prímások több nevezetes zsinatot tartottak. 1401-ben itt alakult meg Zsigmond ellen az országtanács Kanizsai János érsek vezetése alatt. Mátyás halála után itt élt Beatrix 1497-ig, I. Ferdinánd itt töltötte 1527-28 telét. 1529-ben a vár János kezére került, de 1530-ban Roggendorf megint elfoglalta. 1543. aug. 9.-én a török birtokába került a vár; 1547-ben szandzsák székhelye lett és állandóan 2500 fônyi helyôrség ôrizete alatt állott. A város ker. lakosságának a török hódoltság alatt is meg volt engedve a harang és toronyóra használata.
Balassa Bálint
1594-ben E. ostrománál halt hôsi halált Balassa Bálint; a várat csak a következô évben sikerült visszavenni, 1605. okt. 3.-án a török újra elfoglalta. 1683. okt. 28.-án került végleg ker. kézbe; az utolsó török portyázók 1686. szept. 2.-án Buda visszavétele napján jártak a vár közelében. A vár aljában magyar katonák, németek, rácok, zsidók, nemesek és szökött jobbágyok voltak az elsô települôk s a túlnyomóan földmûves városban már 1715-ben az iparosok és kereskedik is 19 céhet alkottak. 1706. szept. 12.-tôl okt. 9.-ig kuruc kézen volt. Már 1703-ban visszakapta ugyan a város régi szabad királyi címét, de tovább kellett küzdenie Kuckländer várparancsnokkal, aki saját részére foglalta le Vak Bottyán egykori palotáját. 1761-ben Barkóczy prímás Mária Teréziától az érsekség számára kapta meg E. üt, az érsekség azonban, bár 1723-tól törvény követelte, ténylegesen csak 1820-ban költözhetett vissza Nagyszombatból. Különbözô szerzetesrendek költöztek a városba. A jezsuiták gimnáziumát 1776-ban a ferencesek, ezektôl 1809-ben a bencések vették át. 1838. márc. 8-12.-én árvíz pusztította a várost. 1843-ban nyílt meg az amerikai rendszerû E. hévízi mûmalom. 1848. márc. 18.-án nemzetôrséget szervezlek, a zsidóellenes zavargást Besze János erélyes fellépése fékezte meg. Az 1822-ben megkezdett bazilika 1856. aug. 1.-i felszentelése országos ünnep keretében történt. 1837-ben alapították a kaszinót, 1863-ban indult meg az E.-i Újság megalakult a kat. legényegylet. 1876-ban E. beolvadt a vm.-be, 1395-ben egyesül a négy városrész s 1895. szept. 28.-án adták át a forgalomnak az állandó Dunahidat.
