Filológia
A Metapedia wikiből
Filológia , (görög philologia, a. m. a beszéd kedvelése), a mûveltség nyelvi megnyilatkozásaival foglalkozó tudomány. Két fôága a nyelvtudomány és az irodalomtudomány; az elsô magának a nyelvnek, a másik az irodalomnak a törvényeit és történetét kutatja. A F. kezdetei a klasszikus ókorba nyúlnak vissza, a görög filológusok elsôsorban a Homerosnak tulajdonított eposzok pontos szövegének megállapítására és magyarázatára törekedtek. A F. különbözô ágainak mintaszerû egysége késôbb is a görög és latin nyelvvel és irodalommal foglalkozó, ú. n. klasszika F.-ban valósult meg. A rennaissance humanizmusától fogva a klasszika F. egész Európát behálózó tudományos közéletet teremtett, melyben fôleg angol, francia, német, németalföldi és olasz tudósok mellett, a XV. sz.-tól napjainkig magyar tudósok, (Janus Pannonius, Matthaeus Fortunatus, Zsámboki János, Dudith András, Sylvanus György, Bergler István, Ábel Jenô, Ponori Thewrewk Emil, Némethy Géza, Hornyánszky Gyula és mások) is mindig méltó részt vettek.
Ó és modern fililógia
A klasszikus F.-ból fejlôdött ki a XIX. sz. folyamán egyfelôl az ókorra vonatkozó valamennyi ismeretanyagot felölelô ókortudomány (l. o.), másfelôl a modern nyelvekkel és irodalmakkal foglalkozó ú. n. modern F. De míg a klasszika F. képviselôi számára a F. nyelvtudomány és a legtágabb értelemben vett irodalomtudomány szerves egysége volt, sôt az ókori mûveltség valamennyi megnyilvánulását tekintetbe vette, a modern F. részlettanulmányai sokkal élesebben elkülönültek s így újabban F. alatt többnyire csupán az irodalomtudomány elôkészítô lépéseit, a források felkutatását, a szövegek hiteles alakjának megállapítását és értelmezését esetleg mintáikkal való egybevetését értik. A klasszika F. és a modern F. mellett, fôleg a szentírástudománnyal való szoros kapcsolatai folytán, a sémi nyelvekkel és irodalmakkal foglalkozó sémi F.-nak van a legnagyobb jelentôsége. Irodalom: Vári R., A classica philologia encyclopaediája (1906); Tolnai V., Bevezetés az Irodalomtudományba (1922); Förster A., A M. Tud. Akadémia és a klasszikus ókor (1927); Kerényi K. Klasszika filológiánk és a nemzeti tudományok (1930).
