Konrad Henlein

A MetapediaBÓL

Henlein Konrád, szudétanémet politikus, a szudétanémetföld helytartója, 1898-1945. Tizennyolc éves korában önként harctéri szolgálatra jelentkezett és több kitüntetésben részesült. 1917-ben sebesülten olasz fogságba esett. Hazatérése után egy ideig hivatalnokoskodott, majd Aschban tornatanár lett, ugyanott tornatanárképzõt és vezetõképzõt (Führerschule) alapított s a csehszlovákiai nemei; tornaegyesületek szövetségének vezére lett. 1932-tõl egészen a politikának szentelte idejét; 1933-ban megalakította a szudétanémet hazafias frontot, vezére lett a csehszlovákiai nemzeti szocialista alapon álló németségnek és sok tekintetben az 6 propagandutevékenysége eredményezte, hogy Németország 1938-ban megkapta a németlakta Szudétaföldet. Mûvei: Reden u. Aufsätze zur völkischen Turnbewegung (1934), Konrád Henlein spricht (1934)

1939-1945

A második világháborúban nincs különösebb befolyása a Csehszlovákiával szembeni német politikára- A háború végéig Területi vezető (Gauleiter).

1943

Az SS fő csoportvezetőjévé nevezik ki. (Obergruppenführer)

1945

Amerikai hadifogságba esik, és május 10-én egy pilzeni amerikai fogolytáborban öngyilkos lesz.