Inkvizíció

A Metapedia wikiből

Inkvizíció (latinul inquisitio haereticae pravitatis, a. m. az eretnek gonoszság kinyomozása), egyházi törvényszék, melynek feladata volt az eretnekek ki nyomozása és megbüntetése.

Története

Nyomai már a K.-i kereszténységben (Theodosius, Justinianus) is feltalálhatók, de intézményszerûleg csak a Ny.-i egyházban fejlõdött ki;. Az I. felállítására közvetlenül a D. Franciaországban és Felsõ Itáliában elharapódzott eretnekségek (albigensek, valdensek) szolgáltattak okot. Állandó Intézménnyé az 1215. évi lateráni zsinat tette. IX. Gergely pápa 1233-ban pápai fõinkvizítorokra, legtöbbször a domonkosok generálisára v. ferencesekre bízta a bíráskodás vezetését. Akik visszavonták tanaikat azokra elégtételül böjt, alamizsna, zarándoklat várt; égõ gyertyával kezükben ünnepélyes hitvallást kellett tenniök (spanyolul autódafé, latinul actus fidei, a. m. hitvallás, l. Autodafé). A makacsakra kemény büntetés várt; a kor kegyetlen büntetõ eljárásaitól az I. sem volt mentes.

Büntetése

Halálbüntetést elõször Frigyes császár mondott ki 1224-ben; ez azonban aránylag ritka volt. A kínvallatás 1252-ben nyert törvényes helyeslést. A halálbüntetés rendszerint a máglyán való elégetés volt. Magyarországon a D. vidéken elterjedt bogumilok, patarénok a a husziták ellen tartották szükségesnek az I.-t Középkori felfogás szerint az eretnekek az egyház tanaitól eltérõk és egyúttal felségsértõk is voltak s ellenük ez alapon is eljárást indítottak. Bár a kat egyház mindig vallotta és vallja, hogy mint teljes jogú, a földön mindentõl független, tökéletes társaságnak, joga van az ellene támadókat kikutatni és büntetni, az I.-t 1542-ben megszüntette.

Spanyol I.

A spanyol I. sokban különbözött a többi európai államban mûködõ I.-tól Itt ez az intézmény inkább az államhatalom szolgálatában állott s elsõsorban a színleg megkeresztelt zsidók és mórok ellen irányult. Ferdinánd király 1483-ban vezette be IV. Sixtus pápa engedélyével; elsõ híres vezetõje Torquemada Tamás, domonkos fõinkvizítor volt. (eredetileg zsidó). A spanyol I. kegyetlen volt, áldozatainak száma is nagy; a XVI. sz.-tól kezdve fõ törekvése a protestantizmus elterjedésének meggátlása lett. Napóleon a spanyol I.-t 1808-ban eltörölte, VII. Ferdinánd 1814-ben visszaállította, de az 1820.-i forradalom után végleg megszûnt L. még Inquisitio.