Jamaica

A Metapedia wikiből

Jamaica [dzsemeké], a Nagy Antillák egyik szigete, fontos brit koronagyarmat. Ter. 11.525 km2, (1931) 1938: 1,073.496 lak., közülük 16.776 fehér., ma 2.9 millió lakos, köztük 1.2 % fehér. A sziget közepén a geológiai harmadkorban felgyûrõdött hegylánc húzódik végig (Blue Mountains 2243 m); a hegyláncot karsztos mészkõtábla veszi körül. Jelentõsebb folyók nem tudtak rajta kifejlõdni. Éghajlata trópusi.

Lakosság

1938-ban a lakosság összetétele: 77%-ban néger, 18%-ban mesztic és mulatt, 16%-ban fehér és 34%-ban indus. Ma az összetétel: 88.9% néger, 3.9% néger keverék, 3.2% indus, 2.5% kínai, 1.2% fehér, 0.3% indián. Ez a különbség jól illusztrálja a fehérek eltûnését színes környezetben. Lakossága trópusi növénytermelésbõl (cukornád, kávé, kakaó, dohány, banán) él. Erdõgazdálkodása fontos. Ipara dohány és rumgyártás. Kiviteli cikkei: kávé (1937-ben 45.000 a), cukor, rum, dohány, banán, kopra, fa és bõrök. Állatállomány (1000 drb): szarvasmarha (122), juh (8), ló stb. (13). Behozatal 18.3, kivitel 13.3 millió aranydollár. Törvényes pénz az angol, de amerikai dollárt is használnak a rendes forgalomban. A közlekedés szolgálatában jó autóút és vasúthálózat áll.

Nyelv

Hivatalos nyelv az angol. Élén a kormányzó áll. Fõvárosa és fõkikötõje Kingston. J.-t Kolumbus Kristóf fedezte fel 1494-ben A szigetre betelepedett spanyolok a bennszülötteket majdnem kiirtották. 1655-ben angol uralom alá jutott, ettõl kezdve az õslakók pótlására négereket telepítettek itt le rabszolgáknak. Ezek több ízben tettek kísérletet sorsuk megjavítására, de az angolok minden lázadást elfojtottak. 1866-ban önkormányzatot kapott. 1907-ben D.-i partvidékét földrengés pusztította.