Kálvinizmus

A Metapedia wikiből

Kálvinizmus, a reformációnak az az ága, melyben Kálvin tanítása érvényesül, pontosabban Kálvin életszemlélete, világnézete s ennek világtörténeti hatásai. Kálvin reformációja elterjedt Svájcban, Franciaországban, Németalföldön, Angliában, Skóciában, Németországban és Magyarországon. A K. teológiai szempontból a teljes Szentírás és egyedül a Szentírás elvén épül fel. A kálvini teológia Isten szuverenitásából indul ki, Krisztusban választ ki Isten szent életre vezet hitbizonyosságra. Egyházszervezeti szempontból a K. vallja a "szabad egyház szabad államban" elvét; az anyaszentegyház Krisztus teste; ott van igaz egyház, ahol az igehirdetés, sakramentumok kiszolgáltatása, egyházi fegyelem és szegénygondozás megvannak. Társadalmi szempontból a K. az általános kegyelem tanának a hirdetése által az egész emberi életet, a munkát hivatásnak tekinti. Gazdasági téren elismeri a tôkés gazdálkodás jogosultságát, (egyes történetírók egyenesen döntô szerepet tulajdonítanak a K.-nak a kapitalizmus kialakításában), a fösvénység kísértésével szemben azonban hangsúlyozta a sáfárság gondolatát: Istennek tartozunk mindenért felelôsséggel.

Államtudomány

Államtudományi szempontból a K. az igazi demokrácia hirdetôje, a lélek arisztokratái, a predestináltak, a vezetôk. A K. ellene van a forradalomnak. Az a kormányforma, melyet Kálvin Genfben megteremtett, az arisztokratikusán kormányzott köztársaság. A K. hangsúlyozza, hogy a felsôség van a népért és nem a nép a felsôségért. A francia hugenották, az angol puritánok, Cromwell és a "pilgrim fathers": az É. Egy. Áll.-okat alapító hôsök, a holland "geuzen" (l. Geus), a magyar történelemben pl. Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György élete és jelleme mutatja a K. életformáló erejét. Irodalom: Kálvin és a K. (1936); Kuyper Ábrahám: A K. lényege (1922). L. még Református egyház.