Katalónia

A Metapedia wikiből

Katalónia, katalánul: Catalunya, vidék Ék.-i Spanyolországban. Gerona, Barcelona, Lérida és Tarragona tartomány tartoznak K.-hoz Ter. 32.196 km2, (1932) 2.881.740 lak. Háromszögalakú terület a Pireneusok és a Földközi tenger között, de hozzátartozik az Ebro medencéjének alsó, száraz éghajlatú része is. A Földközi tenger partján a keresztvölgyekkel jól feltárt K.-i hegység, (Montseny, 1745 m) húzódik. A partvidék termékeny, jól mûvelt. A szeparatisztikus törekvéseikrôl közismert, minden spanyol polgárháborúban jelentôs szerepet játszó lakosság, (l. Katalánok) fôfoglalkozása a földmûvelés, (gabona, olaj, bor és zöldségtermelés) és az ipar. K. Spanyolország legiparosabb, legkultúráltabb, leggazdagabb peremvidéke. Vas, textil, hajó, gép, vegyi és bôripar, parafafeldolgozás. Bányatermékei: vasérc, kôsó, kálisó. Élénk kereskedelem. Fôvárosa Barcelona.

Története

K. az ókorban romai birtok volt: Hispánia Terra-conensis provincia keleti része. A népvándorlás korában germán népek szállták meg, 711-ben az araboké lett. A IX. sz.-ban a frank birodalom egyik ôrgrófsága volt, majd a barcelonai grófok uralma alatt önálló állami életet élt. A XII. sz.-ban perszonális unióba került Aragóniával 8 amikor 1479-ben Kasztília és Aragónia egyesült, K. is része lett az így kialakult spanyol királyságnak. Régi önállóságáért lakói több ízben véres felkelésben törtek ki. 1713-ban V. Fülöp teljesen beolvasztotta Spanyolországba, Különállásáért a XX. sz. harmadik évtizedében ismét erôteljes küzdôimet kezdett; 1931-ben kikiáltották az önálló K.-t 1932-ben a madridi kormány ez ellen erélyesen fellépett, a szeparatisztikus mozgalmak 130 vezetô emberét letartóztatta, de 1932. szept. 19.-én, elôzetes népszavazás után, kénytelen volt K. önállóságát biztosítani. Az 1936-39. évi spanyol polgárháborúban a bolsevista terroristák legerôsebben itt küzdöttek a spanyol nemzeti csapatok ellen, de 1939-ben, a polgárháború utolsó szakaszában, Franco tábornok egész K.-t elfoglalta.