Marseille
A Metapedia wikiből
Marseille, [marszej], Bouches-du-Rhöne francia département székhelye, Franciaország második legnagyobb települése és a Földközi tenger legforgalmasabb kikötővárosa. A város szíve az 1 km bosszú és 400 m széles Vieux Port, (Régi kikötő) medencéjét övezi körül; ma már ez a városrész csak a legalacsonyabb néposztályok, színesek és idegenek lakónegyede; az újabb városrészek a környező halmokon és dombokon terjeszkednek. Az óvárosból vezet ki M. legszebb és legforgalmasabb főútvonala, a Rue Canebiére. Ezen az úton és közelében vannak a bankok és a hajóstársaságok palotái, a tőzsde, a Notre Dame du Mont Carmel templom, (XIII. sz.), a diadalív, a prefektara, a főpályaudvar, K.-re pedig M. legszebb épülete, a Palais de Longchamp, (oldalszárnyépületei múzeumok). Az óvárost DK.-en a 146 m magas Notre Dame begy zárja le, tetején a Notre Dame de la Garde templommal. M. számos helyi közigazgatási és gyarmati hivatal székhelye; fontos erősség is. Püspökség; van egyeteme, orvosi, jogi, gyarmati, gyógyszerészeti, vegyészeti és műszaki főiskolája, számos más iskolája, botanikus kertje, csillagászati obszervatóriuma, több könyvtára és múzeuma, operája és színháza, repülő- és rádióállomása. Kereskedelmi forgalma 12 kikötőmedencében bonyolódik le. A Madrague medencébe torkol a Rhőne-M. hajózócsatorna. Kikötőjének forgalma több mint évi 15 millió tonna. Ipara olaj- és pipereszappan-gyártás, üveg-, vegyi- és hajóipar, ércfeldolgozás, állami dohány- és gyufagyártás. Lakossága rohamosan növekszik., (1931) 803.230 lak., kőztük 125.000 olasz, 22.000 spanyol. 16.000 örmény és szíriai és több ezer görög, török, orosz, néger, arab stb. van. Története. A várost Kr. e. 600 körül görög gyarmatosok alapították. Már a fönícai kereskedelem fontos kikötője volt; a rómaiak idejében is megtartotta jelentőségét, (Massilia). 1481-ben francia koronabirtok lett. 1720-21-ben súlyos pestisjárványban lakosságának fele elpusztult. A francia forradalomban fellázadt a jakobinus rémuralom ellen, azonban leverték, nevétől is megfosztották s a "Névtelen" nevet kapta. 1871-ben a communard felkelés rázta meg a várost.
