Milánó

A Metapedia wikiből

Milánó. 1. Tartomány Olaszországban, Lombardiában, a Pó síkságán. Ter. 2761 km2., (1931) 1,998.563 lak. Virágzó ipar, (textil-, bútor-, gép-, automobil- és vegyi gyártás) és földművelés, (gabona-, rizs-, bor-, selyem-, olaj-, kukorica- és gyümölcstermelés), állattenyésztés.

A milánói dóm 2. A tartomány székhelye, Olaszország leggazdagabb és legiparosabb városa, az É. olaszországi forgalom és kereskedelem központja; érseki székhely. Termékeny síkságon, az Olona folyócska mellett, a legfontosabb útvonalak csomópontjában települt. Magja a szűk utcás óváros a dóm körül, itt van M. egyik jellegzetessége, a nagyforgalmú, fedett "Galleria". A belvárost széles övezetben, egészen a hajdani városfalakig (Bastione) modern városrészek veszik körül. Az utcák sugaras elrendeződésűek. M. modern város, mégis sok szép építészeti emléke van. 139 temploma közül a legszebb és legnagyobb-szabású a dóm; 1386-ban kezdték építeni, öt hajója s három kereszthajója van; rengeteg tornya s az egész homlokzat fehérmárványból készült A S. Ambrogio-templom (IX. sz.-i előcsarnokával) a XII. sz.-ban épült; a S. Lorenzo templom az ókeresztény korból való, a S. Eustorgio templom a XIII. sz.-ban épült, gótikus stílusban. A szintén gótikus S. Maria delle Grazie templommal egybeépített domonkos templom ebédlőtermének falára festette Leonardo da Vinci az "Utolsó vacsorá"-t. M. legszebb profán műemlékei: a Castello Sforzesco (XIV. sz., ma múzeum) és az Ospedale Maggiore. A kir. palotát 1791-ben építette Piermarini. M. legfontosabb gyűjteményei a Brera világhírű képtára, s az 1879-ben alapított Poldi-Pezzoli múzeum; mindkettő az olasz művészet kimagasló remekműveit őrzi. Az 1609-ben alapított Ambrosiana könyvtár egyike a világ legértékesebb enemű gyűjteményeinek; megemlítendő még a Palazzo Borromeo könyvtára.

Milánó térképe

Iskolák

Két egyetem; állatorvosi, mérnöki, kereskedelmi, mezőgazdasági és zeneművészeti főiskola, irodalmi és művészeti akadémia, számos szak. és középiskola. 15 színháza között legnevezetesebb a világhírű Teatro álla Scala operaház (1776-78-ban építette Piermarini) és a Teatro Manzoni. M. az É. olaszországi vasútforgalom középpontja. Új nagy pályaudvarát 1931-ben nyitották meg. Van két repülőállomása és rádióállomása. Selyem-, textil-, gép-, automobil- és papírgyártás, vegyi ipar. Áruminta vásárai látogatottak. (1534) 1,049.250 lak. L. a 136. sz. képtáblát.

Története

Története. A várost a gallok alapították. A római uralom korában Mediolanum már fontos város volt. Diocletianus császár a birodalom felosztásakor a Ny. fővárosává tette (286). 569-ben a longobárdok foglalták el. Nagy Ottó császárrá koronáztatása után (962) a német császársághoz tartozott. A XII sz.-ban önálló köztársaság a uralmát I szomszéd városokra is kiterjesztette. Barbarossa Frigyes császár 1162-ben elfoglalta s leromboltatta, de a lombard ága újból felépítette (1167). 1183-ban elismerte a császárt hűbérurául. 1257-től 1447-ig a Visconti család uralkodott a város- felett azutána Sforza család birtokába került. 1541- 1700-ig spanyol, 1713-tól 1796-ig osztrák uralom alatt áll. Ekkor Napóleon elfoglalta 1815-ben visszakerült Ausztriához. 1809-ben Ausztria III. Napóleonnak kiadta s ez Lombardiával együtt átadta II. Viktor Emánuel szórd királynak.