Munkács

A Metapedia wikiből

Munkács, megyei város, Bereg és Ugocsa k. e. e. vm. munkácsi és a kárpátaljai beregi közig, kirendeltség munkácsvidéki j.-ainak székhelye, a Latorca balpartján, a Budapest-csap-lawocznei vasútvonalon; Csappal, Beregszásszal, Ungvárral, Ilosvával és Huszttal autóbuszjárat köti össze. A csinos városka nevezetesebb épületei a régi Rákóczi kastély, a régi sóház, templomok és középületek. Sok közhivatala, alsó- és középfokú iskolája van. Élénk kereskedőhely; vásárain cserélnek gazdát Kárpátalja fája, állatai, ásványvize és az Alföld mezőgazdasági terményei. Az ipart fűrésztelep, fafeldolgozó gyárak, papiros-, vegyi-, kalap-, tégla-, dohány- és konzervgyárak, malmok és kőolajfinomító képviselik., (1938) 27.223 lak. A várostól Ny.-ra a síkságból kiemelkedő 188 m magas hegyen épült M. vára Várpalánka községhez tartozik, (l. a 445. sz. képtáblát).

Története.

Béla király névtelen jegyzője szerint a honfoglaló magyarok először ezt a helyet foglalták el. A tatárjárás után királyi birtok volt, majd Csák Máté uralma alá jutott. Zsigmond király 1397-ben Koriatovics Tódor orosz hg.-nek adta. A XV. sz.-tól kezdve gyakran változtatott urat, 1686-88-ban Thököly Imre felesége, a hős Zrínyi Ilona védelmezte M. várát az ostromló császáriak ellen és csak árulás következtében kényszerült feladni. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc visszafoglalta; 1731-ben a Schönborn-család birtoka lett Tr. Csehszlovákiához csatolta, de 1938. nov. 2.-án a bécsi döntőbíróság visszaadta Magyarországnak. 1939. jan. 6.-án a csehek rajtaütésszerűén el akarták foglalni, de visszaverettek. M.-on született Munkácsy Mihály.