Polinézia

A Metapedia wikiből

Polinézia, (görög, a. m. "sok sziget"), szigetcsoport Óceániában, a Csendes óceánban. Mikronéziától és Melanéziától K.-re, ter. 45.575 km2. A szigetek részben vulkánikus eredetűek, részben korallépítmények. A főcsoportok DNy.-on vannak, (Samoa-, Fudzsi-, Tokelau-.Manihiki- és Tonga-szigetek).középen a Gilbert-, a Phoenix és a Sor-szigeteket, (Line Islands), E.-on Hawaiit. K.-en a Cook-, Társaság-, Tubuai-, Touamotou-, Marquises- és Gambier-szigeteket. meg a távoli Húsvétszigetet találjuk. A szigetek éghajlata meleg, óceánikus. Gazdasági jelentőségük csekély, annál nagyobb geopolitikai fontosságuk, mert P.-ban kereszteződik a Japáni, a brit, a francia és az amerikai érdekszféra. A szigetek az említett államok birtokai. Legnagyobb a jelentősége Hawaiinak, Fidzsinek és a Samoa szigeteknek.

Népei

A Pa népek fajilag meglehetősen egységesek. Adagos termetük magas (170 cmes férfiak, 160 cm-es nők). Világosbarna a bőrük, közepes v. rövid a fejük, tojásalakú. széles az arcuk (rendszerint tetoválják), homlokuk is széles és meredeken domborodik, orruk magas. középnagyságú. Szemük, hajuk barna. szemrésük és ajkak alakja éppolyan, mint az európaiaké, úgyhogy embertanilag a fehér ember australo-europid ágához sorolják őket. Legnagyobb törzsük az újzélandi maori (kb. 40.000 lélek), a többiek száma ezt nem éri el. Kultúrájuk azt mutatja, hogy eredetileg a Fülöp szigeteken át a maláj szigetekről vándoroltak a P.-i szigetvilágba. Kitűnő hajósok, különleges háromszögű vitorlásaik, ellensúlyos csónakjaik, evezőik, halászszerszámaik vannak, dárdát és változatos alakú buzogányokat. hasított kőből való v. kagylóélű baltákat használnak. szép mázas edényeket készítenek. Hangszereik, dallamaik nagy gazdagságot mutatnak. Aránylag fejlett törzsszerkezetben élnek, a törzsek élén az örökös király áll; többistenhívők.