Tollas Tibor

A Metapedia wikiből

Tollas Tibor

Kecskési Tollas Tibor (Nagybarca, 1920. december 21. - München, 1997. július 19.) A váci fegyházban írt versei világsikert arattak. „költő, a Nemzetőr főszerkesztője, az emigráció fennmaradását és a magyarság megmaradását szolgáló kovász-ember, gyújtó hatású szónok, eredményes szervező

Az Árpád Akadémia Aranyérme 1963, 1988; JA-díj [Cleveland] 1988; A MÚOSZ örökös tagja 1997; posztumusz: Magyar Örökség-díj 1998.

Tartalomjegyzék

Élete

1920. december 21-én született a Borsod megyei Nagybarcán. Ősei között szerepel Kossuth-katona. Katonai iskolákban tanult (Soproni Honvéd Reáliskola, Ludovika Akadémia). 1941-ben hadnaggyá avatták. A II. világháborúban, és utána még két évig honvédtisztként szolgált. 1945 tavaszán mindkét kezére megsebesült. 1947-ben koholt vádak alapján letartóztatták, a népbíróság elítélte; 9 évig a Gyűjtőfogházban, a váci börtönben és a tatabányai bányamunkatáborban raboskodott. 1956 júliusában szabadult, az 1956-os forradalomban a budapesti Nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt. 1956. december 1-jén egykori rabtársaival (Füveskert-csoport) megalapította az egyik legnagyobb hatású emigráns irodalmi lapot, a Nemzetőrt, melynek negyven éven át főszerkesztője volt.

Azok közé az alighanem kisebbségben lévő szerencsések közé tartozik, akik még megélték a szovjet csapatok kivonulását, és ideiglenesen vagy véglegesen hazajöhettek az emigrációból. 1997. július 19-én halt meg Münchenben, a nagybarcai temetőben nyugszik.

Munkái

Költészete mellett – olyan, a forradalom jelképévé vált és sokat idézett verseket írt, mint a Bebádogoznak minden ablakot – irodalomszervezői tevékenysége is jelentős. Utóbbi minőségében két legfőbb műve a Füveskert-antológia, melyet rabtársaival együtt verseikből állítottak össze, illetve a Nemzetőr fenntartása.

Szerkesztésében jelent meg továbbá két további "forradalmi" antológia: Gloria victis 1948-49, Gloria victis 1956.

Első önálló verseskötete 1959-ben jelent meg (Csak ennyi fény maradt). További kötetei: Járdaszigeten (1967), Eszterlánc (1969), Irgalmas fák (1975), Évgyűrűk (1979), Forgószélben (1983), Varázskör (1988), Hazafelé (1991).

Kitüntetései

  • Az Árpád Akadémia Aranyérme 1963-ban és 1988-ban
  • József Attila-díj (Cleveland) 1988-ban
  • A MÚOSZ örökös tagja (1997-ben)
  • Posztumusz Magyar Örökség-díj 1998-ban


Személyét ért támadások

Az alábbi rész idézet a Gondola.hu online újságból:

„ (...) Tipikus jelenség a következő „168órá”-s történet (Bizonyítékok hiányában. Sándor Zsuzsanna, 168óra.hu):... a „Wiesenthal Központ” Utolsó esély néven indított akciót az egykori náci bűnösök felkutatására... [Kecskési Tollas Tibort] 1948-ban... tíz évre ítélte a népbíróság. Csak a rendszerváltás után rehabilitálták. Ám a Holocaust Központ Auschwitz-kiállításához készített tájékoztatóban az szerepel: ő volt a beregszászi téglagyárban kialakított gettó parancsnoka, az ő irányításával deportálták a zsidókat...

168 óra

A „168óra”... szerint él az a hiedelem is, hogy ő volt „a korbácsos költő", a '44-es deportálások egyik irányítója. A „Magyarországi Cionista Szövetség” Erec című lapjának márciusi számában ez olvasható: „1944. április közepén a beregszászi téglagyárba a magyar hatóságok mintegy tízezer zsidót zsúfoltak össze. A táborban a zsidók éheztek, az idősek és betegek nem kaptak megfelelő ellátást, tisztálkodásra szinte egyáltalán nem volt lehetőség, ezért egyre többen betegedtek meg. A helyzetet súlyosbította, hogy a tábort – Kecskési Tollas Tibor csendőrhadnagy parancsnoksága alatt – őrző csendőrök elrejtett értékek után kutatva sok zsidót brutálisan megkínoztak, összevertek." A szöveget Pinhasz ben Avraham Hakohén jegyezte, aki egyben a lap főszerkesztője, Breuer Péter. Kecskési – eredetileg Kohlmann – katonacsalád sarja. A Ludovikán avatták hadnaggyá 1941-ben, majd csendőrtisztként szolgált. A háború után az újjászerveződő demokratikus honvédséghez kérte felvételét. 1947-ben az ÁVO letartóztatta, a Markó utcai fogházba hurcolták. A Budapesti Népbíróság '48 áprilisában tartotta nyilvános tárgyalását. A vád szerint Kecskési volt a felelős a beregszászi gettóban történt kegyetlenkedésekért.

Állásfoglalása

"Csupán annyiban érzem magam bűnösnek, hogy nem tagadtam meg a parancsot, miszerint a vagonírozásokhoz kordonszolgálatra szakaszommal kimenjek" – vallotta Kecskési a tárgyaláson. Elmondta, korábban csendőrként németellenes szervezkedésben vett részt, és ezért büntetésül a 117-es tábori csendőrzászlóaljba osztották be szakaszparancsnoknak, majd a frontra irányították. 1944 áprilisában érkezett Beregszászra, zászlóaljának az volt a feladata, hogy az első hadsereg mögötti vonalat biztosítsa. Aztán parancsot kapott, hogy szakaszával jelenjen meg a téglagyárban a zsidók bevagonírozásakor. Bár ott volt embereivel, senkit nem bántottak, a foglyokat nem kínozták. A gettónak nem ő volt a parancsnoka; a táborőrséget egy Fery Pál nevű főhadnagy vezette, aki feltűnően hasonlított rá. Ez az oka annak, hogy folyton összekeverik vele. A foglyokkal való kegyetlenkedések annyira megviselték, hogy áthelyezését kérte. Pár nap múlva átvezényelték Tiszaújlakra.” (...)”


Művei

  • M.: Füveskert, ant., szerk., Bécs, 1957 [Bp., 1990] [németül: München, 1957, olaszul: Firenze, 1958, oroszul: Buenos Aires, 1958, spanyolul: Buenos Aires, 1959, norvégül, dánul: Oslo, 1959, angolul: New York, 1966];
  • ...csak ennyi fény maradt. Versek 1945-1960, Brüsszel, 1960; African Mission [Kürthy Tamással], München, 1963;
  • Gloria victis. Az 1956-os magyar szabadságharc költői visszhangja a nagyvilágban, szerk., München, 1966;
  • Járdaszigeten, v., München, 1967;
  • Eszterlánc, v., München, 1969;
  • Gloria victis. Szabadságharcunk a világirodalomban, 1848-1849, szerk., München, 1973;
  • Irgalmas fák, v., München, 1975; Bányászok, v., München-São Paulo, 1976;
  • Évgyűrűk, v., műfordítások, München, 1979; Forgószélben. Válogatott versek, München, 1983 [angolul: Chicago, 1990];
  • Varázskör , v., München, 1988;
  • Varázskör - Forgószélben, vál. v., 1989; Forgószélben - In Whirlwind, vál. v. [magyarul és angolul], Chicago, 1990;
  • Hazafelé. Negyven év válogatott versei [s. a. r. és szerk. Agócs Sándor], Lakitelek, 1991;
  • Füveskert 1954-1995, szerk. [Pfitzner Rudolffal, Kárpáti Kamillal és Tóth Bálinttal], 1995;
  • Bebádogoztak minden ablakot. Minikönyv [többnyelvű], Lakitelek, 1995.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.metapedia.org/wiki/Tollas_Tibor”
Személyes eszközök