Alfred Rosenberg
A MetapediaBÓL
Alfred Rosenberg (1893 január 12, - 1946 október 16 ) az NSDAP korai, befolyásos tagja volt. A nemzeti szocialista ideológia formálója, foglalkozott az árják és zsidók kérdésével, a versaillesi szerződés felszámolásával és a modern művészet megtisztításával. A nürnbergi terrorperek egyik áldozata. .
Tartalomjegyzék |
Fiatalkor
Balti német családba született. Apja kereskedő Lettországból, anyja Tallinból van. Rigában és Moszkvában tanult építészetet, 1917-ben szerzett diplomát. 1918-ban Németországba megy. Cikkekekt írt a Völkische Beobachter-be, megismerte Houston Stewart Chamberlain tanulmányát a 19. század alapjairól, és otthonról ismerte a zsidók kegyetlenségét és hataloméhségét a bolsevista forradalom történéseiből.
1919 januárjában belép az NSDAP-ba. 1921-ben a párt lapjának, a Völkische Beobachter-nek szerkesztője lesz. 1923-ban a sörpuccs után Hitler börtönbüntetése idején ő vezeti a pártot.
1929-33
1929-ben a német kultúraliga alapítója lesz. Később megalapította a zsidókérdést kutató intézetet, mely a zsidóság történetével és befolyásával foglalkozott. 1930-ban képviselő lesz, és kiadja "A 20-ik század mítosza" c. könyvét, melyet 1945-ig több mint egy millió példányban adnak el.
A Szovjetuniót belülről ismerve utal a bolsevista veszélyre, a zsidó bolsevizmus kifejezést helyénvalóként használja. 1933-tól az NSDAP nemzetközi kapcsolatok irodáját vezeti. Megpróbál Nagybritanniával békésen együttműködni. 1934-ben az NSDAP ideológiai oktatójaként is működik.
Faji elvei
Mint az NSDAP fő fajtudósa Arthur de Gobineau, Houston Stewart Chamberlain és Madison Grant elveit követi. A zsidókat károsnak tartotta, különösen ha azok árják között élnek. A nemzeti szocialista ideológia felfogása szerint árják a nemzsidó fehérek.
A háború idején
Ő volt a nemzeti szocialista ideológiai csoportjának vezetője, majd birodalmi minisztere az elfoglalt keleti területeknek. Nevéhez fűződik a kolhozok felszámolása és a földek visszaadása eredeti tulajdonosaiknak.
A területi felosztást illetően nemzetiségi területek felállítását tervezte (balti és Belorusz, Ukrajna, Kaukázus, Moszkva), hogy bátorítsa a nemzetiségeket az adott területen identitásuk megőrzésére.
Nehéz feladat volt a zsidó vezette "partizán"-bandák leküzdése, melyek semmitől sem riadtak vissza. Német egyenruhában is működtek, öldösték a lakosságot, gyújtogattak, gyilkoltak, merényleteket követtek el, minden hadi szabályt figyelmen kívül hagyva.
A nürnbergi terrorper
Állítólagos "emberiség elleni bűntettek"-re hivatkozva ítélik halálra, egyetlen konkrét bűnt sem tudnak rábizonyítani.
Családja
Első felesége Hilda Leesmann észt nő volt. 8 év házasság után (1915-1923) elvált, Hedwig Kramert 1925-ben vette el. Egy fiatalon meghalt fia és egy lánya volt Irene, aki 1930-ban született.
