Algéria
A Metapedia wikiből
Algéria , Algérie [alzseri], francia gyarmatterület É.-Afrikában, az Atlaszvidéken. Ter.: 575,432 km2, lak. száma (1931) 6.553,451. A. az É. afrikai tengerparton Tunisz és Marokkó között több mint 1000 km hosszúságban terül el és a partmenti síkságokon és az Atlaszvidéken kívül a Szaharából is nagy területet foglal magában.
Tartalomjegyzék |
Felszíne, vizei, ásványkincsei
Felszíne, vizei, ásványkincsei. Felszíne öt morfológiai tájövre osztható: 1. A keskeny partmenti síkság; lepusztult sziklafelszín, a tenger felé meredek parttal végzôdik. 2. A Tell Atlasz gyûrt lánchegysége. Ny.-on az El Rifben és a Marokkói Atlaszban folytatódik. A Tell Atlasz A. Ny.-i részén két láncra bomlik, a partmenti lánc régi kristályos kôzetekbôl és harmadkori lávákból van felépítve, a vele párhuzamos fôlánc jura- és krétamészkôbôl. 3. A Tell és a Szaharai Atlasz között lévô magas medence, melynek mélyedéseiben a sottok (lefolyástalan sóstavak) foglalnak helyet. 4. A gyûrt kristályos kôzetekbôl és mészkôbôl felépített Szaharai Atlasz. Sokkal erôsebben fel van darabolva, mint a Tell. 5. A sivatagos Szaharatábla egy része. A folyók rövidek, vizük idôszakos, nem hajózhatók, de az öntözés szempontjából fontosak. Legnevezetesebb a Seliff. Ásványkincsei közül nevezetesebb ((1932, tonnában) a vasérc (895,000), ólom (9852), cink (7727), foszfát (459,077); bányásznak még antimont, márványt, ónixot és rezet.
Éghajlat
Éghajlat. A partszegélynek és a Tell Atlasz É.-i lejtôségének mediterrancus (télen esôs, enyhe, nyáron forró, száraz) éghajlata van. A sottok medencéje pusztai éghajlatú, a Szaharai Atlasz már a sivatagi övbe (passzát klíma) tartozik. Ezért aztán ezeken a területeken csak ott lehet földmûvelést folytatni, ahol a talajvíz akár mesterséges, akár természetes úton a felszínre tud jutni (oázisok).
Növényzet, állatvilág
Növényzet, állatvilág. A növényzet az éghajlathoz igazodik. A partszegélyt és a Teli Atlasz É.-i lejtôit a mediterrancus tájak jellemzô örökzöld bozótja, a macchia borítja. Ehhez járul a hegylejtôkön a para-tölgy és a mesterségesen meghonosított eukaliptus. A magasabb régiókat lombos-és tûlevelû erdôk borítják (cédrus, fenyô). Ezekre az erdôkre a franciák nagyon vigyáznak, az erdôgazdálkodás a legnagyobb gonddal történik. A sottok magas medencéje száraz, füves puszta; lassankint félsivatagba, majd a Szaharái Atlaszban tökéletes sivatagba megy át. A puszták jellemzô növénye az eszpartofû és különféle artemisiafélék.
Állatvilág
Az eredeti állatvilág fajban is, egyedekben is igen meggyérült. A Szaharái Atlaszban és a sottok medencéjében van még oroszlán és párduc; sok a hiéna és a sakál, a füves pusztákon legel a gazella. A háziállatok európai származásúak.
Népesség
Népesség. A hat és félmilliónyi népességbôl 900,000 a fehér, a többi hamita eredetû berber (kabil) és sátoros pásztorkodással foglalkozó arab. Az arabok kevesen vannak, de a terület kultúrájára döntô befolyással voltak, ôk hozták a mohamedán vallást (a mohamedánok száma több, mint 4 millió); vannak még zsidók és móroknak nevezett keverékek.
Foglalkozás
Foglalkozás. A bennszülött berber és arab lakosság fôfoglalkozása a földmûvelés, valamint az állattenyésztés a sztyeppeken (különösen a juhászat), ellenben a csapadékosabb partszegélyen és a mesterségesen öntözhetô területeken egészen európaias mezôgazdálkodás folyik. A megmûvelt ter. 35.000 km2. Termelnek gabonaféléket, fügét, narancsot, citromot, olajfát (1932 ben 25.300,000 1 volt az olivaolajtormelés), dohányt, fôzelékféléket, gyapotot, kendert, nagyon jóminôségû szôlôt és bort. A nagyipar még csak a kezdeti fejlôdés stádiumában van (mezôgazdasági ipar, parafakészítés, papírgyártás, selyemszövés).
Közlekedés
Közlekedés. A francia gyarmatosítás elôtt csak karavánutak voltak. A franciák igen jó utakat építettek (4380 km vasút, 1600 km autóút, 5500 km országút). A gyarmatot az anyaországgal és Spanyolországgal repülôjáratok is összekötik.
Külkereskedelem.
Külkereskedelem. A. kapcsolata természetesen Franciaországgal a legélénkebb. Kiviteli cikkei: bor, búza, foszfát, vasérc, gyapjú, dohány stb. Beviteli cikkei: gyapotáruk, gépek, automobil, állati termékek, olaj, szén stb. A behozatal értéke (1932): 4,253.216.000 frank, a kivitelé pedig (1932): 3,766.461,000 frank.
Államigazgatás
A. nem a gyarmatügyi, hanem a belügyminisztérium hatásköre alá tartozik. Élén a fôkormányzó áll. Az ország két részre van osztva (Territoire du Nord, ennek van három départementja: Alger, Oran és Constantine, és Territoire du Sud). Székhely: Alger. Nevezetesebb települések: Oran, Coustantine, Szidi-Bel-Abbesz, Philippeville, Mostaghanem, Tlemcen.
