Argentína

A Metapedia wikiből

Argentína , Republica Argentína; köztársaság. Délamerika gazdaságilag és politikailag legfejlettebb és legerôsebb állama. Alakja hosszan elnyúlt háromszög, (É.D. i kiterjedése több, mint 3600 km). É.-on Bolíviával és Paraguayjal, K.-en Brazíliával, Uruguay-jal és az Atlanti óceánnal, Ny.-on pedig Chilével határos. Területe 2.900.000 km2.

Tartalomjegyzék 1 Felszín 2 Éghaljat 3 Növényzet 4 Lakosság 5 Erdôkitermelés 6 Közlekedés 7 Közigazgatás 8 Mûvelôdés 9 Sport 10 Történet 11 Pénzügy

Felszín

Felszíne, vizei, bányakincsei. Területe szerkezetileg három részbôl tevôdik össze. É.i és középsô része a Rio de La Platának és mellékfolyóinak síksága, (Chaco és Pampa). Ez a medence D.en, a Rio Colorado környékén Patagóniának helyenkint kaviccsal, morénával, lösszel borított, táblás vidékébe megy át. Az eredetileg egységes táblát a Kordillerákból jövô folyók feldarabolták. A La Plata torkolattól D.re a Sierra Ventana és a Sierra de Tandil a Brazíliai masszívum elvetôdött darabja. A tenger felé meredek, magas partokkal Végzôdik. A harmadik szerkezeti elem Ny.-on a Kordillerák magashegységi láncai. A hegység a Tûzföldtôl É. felé felmagasodik, (Aconcagua, 7010 m) és több láncra bomlik. Igazi magashegységi táj; nehezen járható. Kitûnô határ A. és Chile között. Vasútvonal, (a Transzandin-vasút) csak a 3800 m magas Cumbre hágón vezet át rajta. Ny. felé meredeken, K. felé menedékesebb lejtôkkel végzôdik; az A.-i síkságra széles völgyek vezetnek belôle. Ásványkincsekben A. gazdag. A Kordillerákban aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot, cinket, ként és kôsót bányásznak. Van kôszén is, de nem jó minôségû, ellenben fontosak a gazdag olajforrások. A. fôfolyója a Paraná; tengeri hajók is közlekedhetnek rajta. Mellékfolyói közül a Bermejo, Pilcomayo és az Uruguay fontosak. A Paraná és Uruguay hatalmas tölcsértorkolata a Rio de La Plata; Patagóniában a Colorado és a Salado érdemel említést. A Kordillerákban fjordos tavak, (Nahuel Huapi. Lago Buenos Aires, Lago Lacar) vannak. A síkságon sok a pusztai sóstó.

Éghaljat

Éghajlat. É.on az egyperiódusos nyári esôzések, (K.-i szélirány) trópikus zónáját találjuk, de az ország legértékesebb középsô része a meleg-mérsékelt övbe tartozik, forró nyarakkal és hûvös, sôt a hegyekben zord telekkel. Patagónia éghajlata hûvös, száraz kontinentális klíma, mely a Tûzföldon szinte tundraklímába megy át. A legmelegebb hónapok: december, január; a leghidegebbek: június, július. A csapadékmennyiség változó. Legcsapadékosabb a Paraná völgye, (1200 mm évente), D. felé a csapadék fogy, (a Pampákon 300-500 mm ), Patagóniában 150-200 mm. Legcsapadékosabb idôszak a nyár.

Növényzet

Növényzet, állatvilág. A hideg, száraz patagóniai táblát tüskés, bozótos sztyepp borítja, helyenkint a vidék egészen sivatagos. A Pampa füves puszta, (sztyepp), mely É.-on szavannába megy át, (Chaco), végül az ország É.-i részén megjelennek a trópusi erdôk is. A Kordillerák lejtôit magashegységi fenyveserdôk. az alacsonyabb régiókat kevert lombos erdôk takarják, (Araucariafenyô, máte). Az E.i, lakatlanabb szavannákon és erdôkben ôi. szarvas, puma, jaguár, nandu, (struccféle) élj hangyászsün, tapír. aligátor, majmok a Chaco, öves állatok és a tengerinyúlszerû viscacha a Pampák, a kondorkeselyû a Kordillerák jellemzô állatai. A visel halban gazdagok. A vándorsáska, moszkitó, a sok különféle légy országos csapássá szaporodhat.

Argentina térképe

Lakosság

Lakossága, (1933) 1.846,655 lélek. Az ôslakó indián a Chacón és a Tûzföldön él, részben a fehérekkel összekeveredve. Néger nagyon kevés van. A lakosság zöme, (70%) spanyol eredetû argentin. Sok az olasz is, (12%) és a spanyol, (11%), a többi orosz, svájci, német, angol, francia, indián és egyéb származású, (7%). Az argentin nemzet kialakulásában általában román eredetû, (spanyol, olasz) népek játszották a vezetô szerepet. Megmutatkozik ez a lakosság nyelvében, (spanyol) és vallásában, (95% római kat.) is. A. lakossága 1800-tól 1933-ig harmincszorosra növekedett, (1810-ben 400.000; 1933-ban közel 1 millió) a bevándorlások következtében. Foglalkozás. A. jellegzetes agrárállam. A mezôgazdaság mellett az ipar a bányászat és erdôgazdálkodás igen szerény szerepet játszik. A földmûvelésnek az ország középsô, termékeny, kedvezô éghajlatú területein, bar a mûvelési mód ma is külterjes, szinte korlátlan lehetôségei vannak. Fôtermények a búza és a kukorica, (a világtermelés 4-5, ill. 5-7 %-a). Mellettük még zab és lenmag kerül kivitelre, míg a cukornád, gyapot, bor és fôzelékfélék termelése a belföldi szükséglet fedezésére szolgál. Kukoricaexportban A. a világ elsô állama, (1933-ban 5.016.380 tonna), húsexportban az É. Egy. Áll.-kal és Kanadával versenyez, (1933-ban 3.928.000 tonna). Mind a földmûvelés, mind a hatalmas arányú állattenyésztés nagybirtokokon folyik.

Erdôkitermelés

Az erdôkitermelés ma még rablógazdálkodás. Csak a matécserje, (paraguaytea) ültetvényeket gondozzák. A halászat jelentéktelen; a bányászat kezdetleges és külföldi tökével dolgozik. Az ipar a mezôgazdaság és állattenyésztés terményeit dolgozza fel, (malom, szesz, bôr, dohány, cukoripar és húsfeldolgozás). A háború utáni ipari fellendülés, (textilipar, papírgyártás, ércfeldolgozás) nehézipart életrehívni nem tudott, mert hiányzik a vas és a szén. Kiviteli cikkek: búza, kukorica, fagyasztott hús, len, gyapjú, vaj, sajt, bôrök, liszt, zsír. Beviteli cikkek: vas és acéláruk, gépek, szövetek, élelmiszer, papíráruk, olaj, fa.

Közlekedés

Közlekedés. A vasútvonalak hossza 1932-ben 38,882 km, (5/6-a magánvasút); autóút 1932-ben 1,772 km, 257,399 személyautó. A távíróvonalak hossza: 120.800 km. A vasútvonalak központja Buenos Aires. Innen indul ki a Transzandin vasút is. A folyami közlekedés élénk. A kereskedelmi flotta 1933-ban 342,477 tonna tartalmú.

Közigazgatás

Közigazgatás. A köztársaság 1 szövetségi kerületre, 14 tartományra és 10 territóriumra oszlik. A. fôvárosa Buenos Aires, (1933-ban 2.214,702 lak.). Minden tartománynak önkormányzata van. Államfô: a 6 évre választott köztársasági elnök. A. legnagyobb városai, a fôvároson kívül: Rosario, Córdoba, La Plata, Tucumán, Santa Fé, Bahia Blanca, Mendoza.

Mûvelôdés

Közmûvelôdés, iskolák. 1930-ban a lakosság 22%-a analfabéta. Az elemi iskolák száma 1931-ben 1,552. Egyetemi városok: Buenos Aires, Córdoba, La Plata, Tucumán és Santa Fé.

Sport

Sport. A. számos sportegyesületében fôkép a labdarúgást gyakorolják, de kedvelik a többi labdajátékot is, továbbá az ökölvívást és a tornát. A sportéletet 21 hivatalos szövetség irányítja. Az olympián eddig 7 bajnokságot nyertek. A sportemberek közül világhírre tett szert Zorilla, az 1928. évi olympia 400 m-es úszóbajnoka és Zabala, a los-angelesi olympia, (1932) maratonfutó bajnoka.

Történet

A. története. A.nak egy részét a XVI. sz. második évtizedében spanyol hajósok foglalták cl Spanyolország részére; a tartomány teljes meghódítása Martinez de Irala fôkormányzó nevéhez fûzôdik, (1537). A XVII. sz. elején a felsô Paraná mellékén a jezsuiták patriarchális államot szerveztek, a bennszülötteket a keresztény vallásra térítették s megtanították a fejlettebb földmûvelésre A La Plata mellékén elterülô spanyol gyarmatokat egészen 1776-ig a perui alkirály kormányozta. 1776-ban A., Paraguay, Uruguay és Bolívia Buenos Airos néven külön alkirályság lett. A XIX. sz. második évtizedében az egész D. Amerikában fellépô elszakadási mozgalmak A.-t sem kerülték el; 1810-ben a spanyol alkirályt elkergették s 1816-ban a Tucumánban egybegyûlt nemzeti kongresszus a Rio de La Plata melléki egyesült tartományokat függetleneknek nyilvánította. Ez a nyilatkozat ugyan szabaddá tette a tartományokat, de különbözô érdekeik miatt szeparatisztikus törekvések érvényesültek az egyesült államokban. Ezeknek eredményeképpen 1822-ben Paraguay és Uruguay, majd Bolívia elszakadt A.-tól. Nagy átalakulások mentek végbe A gazdasági életében a XX. sz. fordulója körül, az 1880-ban megválasztott Roca tábornok elnöksége alatt. Az addig fôleg állattenyésztô ország lakosságának száma a könnyû meggazdagodás reményében fellendült európai bevándorlás következtében egyre inkább növekedett, a gabonatermelés óriási méreteket öltött, úgyhogy A. a világ egyik legelsô gabonatermelô országa lett.

Pénzügy

Pénzügyeiben azonban a helytelen állami gazdálkodás, a túlhajtott spekuláció és a korrupció következtében nagy zavarok mutatkoztak; egyik felkelés a másikat érte. Ezeknek eredménye következtében 1891-ben A. kénytelen volt az államcsôdöt bejelenteni szelvények kifizetését egy évre beszüntetni. A. pénzügyei csak a világháború Idejében indultak javulásnak. A. ugyanis teljesen semleges maradt s mint hadiszállító, óriási üzleteket bonyolított le. Még a háború alatt, 1916-ban, a radikálisok kiszorították a kormányból a régi konzervatív politikusokat, de 14 évi uralmuk után, - az A.-ra is rászakadt gazdasági válság következményeképpen kisebbségbe kerültek és 1931-ben Augustino Justin tábornok lelt A. elnöke. A. is belépett a Népszövetségbe, de már 1926-ban visszahívta képviselôjét, azzal a megokolással, hogy a Népszövetség csak az európai államok érdekeit tartja szeme elôtt.sib:Аргентина