Bukarest

A MetapediaBÓL

Bukarest , (Bucuresti), Románia fô és székvárosa, az ország legnépesebb települése, (1930) 631.288 lak. A város a Havasalföldön, a Dámbovita folyó mindkét partján torul el. B. egy csomó település összenövésébôl és terjeszkedésébôl keletkezett, ezért utcahálózata teljesen szabálytalan. A város közepét elfoglaló, díszes utcákkal, (Calea Victoriei) szelt üzleti negyed nagyvárosias jellegû, itt van a királyi palota, a nemzeti színház, egyetem, múzeumok, templomok. Est a zárt, nagyvárosias magot üres telkekkel, kertekkel és alacsony házcsoportokkal megszaggatott, épülô városrész övezi. B. a román gazdasági és szellemi élet központja, a legmagasabb politikai és közigazgatási hatóságok székhelye. Van egyeteme, mûvészeti, zenei, erdészeti, technikai és mezôgazdasági fôiskolája, természettudományi és archeológiai múzeuma, képtára, tudományos akadémiája; a g. kel. metropolita és a róm. kat. érsek székhelye. Kereskedelme élénk, ipara, (textil, érc, élelmiszer, gép) fejlôdik. A B.ben élô magyarok számát több mint 80.000-re becsülik.

Történet

B. története. A monda szerint Bacur nevû pásztor alapította, de neve csak a XIV. sz.i krónikákban fordul elô elôször. A történeti okmányok Dámbovija néven is említik. A XIV. sz. végén Havasalföld fôvárosa lett; ekkor építették a fejedelmi palotát. A Giurgiu és Brassó közti út mentén fekve, kereskedelmi szempontból kezdettôl fogva fontos szerepet játszott. 1554-ben a törökök feldúlták és csak 100 év múlva tudta fontosságát visszanyerni. 1698-tól kezdve már állandóan B.ben laktak a fejedelmek. 1716-ban szerb csapatok prédálták fel, 1738-ban lakosságának nagy részét a pestis pusztította el. Sok csapás érte a XVIII. sz. fordulója körül, 1793-ban és 1802-ben földrengés, 1794-ben és 1812-ben pestis, 1804-ben pedig óriási tûzvész. 1854-ben török megszállás alatt állt. Midôn Moldvát és Romániát 1861-ben fejedelemséggé egyesítették, B. lelt a fôváros; 1881-tôl a román király székhelye. 1913-ban itt kötött békét Bulgária Romániával, Szerbiával és Görögországgal. A világháború elôtt nagy erôdítményövvel vették körül; ennek ellenére 1916. december 6.-án az osztrák-magyar-német csapatok elfoglalták s majdnem két évig megszállva tartották. A világháború után rohamos fejlôdésnek indult; lakosságának száma 1909-hez képest (297.843) több mint kétszeresére emelkedett.