Bulgária
A Metapedia wikiből
Bulgária, (Bulgarija), alkotmányos királyság a Balkán félszigeten, Románia, Jugoszlávia, Görögország, Törökország és a Fekete tenger között. Területe 103.146 km2, (1934) 6,069.215 lak.
Tartalomjegyzék |
Felszín
Felszíne, vizei, bányakincsei. Az ország közepén húzódik Ny.-K.-i irányban, a Fekete tengerig a Balkán hegység. K. felé alacsonyodva a Fekete tenger párján törésvonal a meredek fallal végzôdik. A Balkán-hegység É.-i lejtôjéhez a Duna felé lejtô tábla támaszkodik. Vastag, termékeny takaró borítja. A Duna felé futó temérdek folyóvölgy szelíd dombvidékké alakította. A Duna partján meredek lejtô jelzi végzôdését. A Balkán hegység az eurázsiai fiatal gyûrôdések tartozéka. Rajta kívül B.-ban a Balkánnál idôsebb hegységek is vannak: ÉK.-en Dobrudzsa lepusztult, lösszel borított tönkje, DK.-en az Isztrandzsa hegység nyúlványai s végül DNy.-on a Rhodope masszívum. Legmagasabb hegye a Muszalla, B. legmagasabb kiemelkedése (2930 m). Ny.on a Balkán és az Antibalkán a Szófiai medencét, a Balkán, a Rhodope és az Isztrandzsa hegység a K. ruméliai medencét fogja közre. Vizei (legnagyobb az lszter) részben a Dunába, részben közvetlenül a Fekete tengerbe, részben a Sztruma, Marica és a Tundzsa közvetítésével az Égei tengerbe folynak. Bányakincse (arany, ezüst, szén. kôsó, petróleum, vas, ólom, cink) B.-nak sok van, de tôkehiány miatt kitermelésük jelentéktelen.
Éghajlat.
A Balkántól É.-ra kontinentális, szélsôséges. A Balkánban s a Rhodope hegységben zord, csapadékos. A K. ruméliai medence meleg, mérsékelt, de igen száraz, a földmûvelés csak mesterséges öntözéssel lehetséges.
Növényzet, állatvilág.
Az ország É.-i része kultúrszavanna (gabonatermelés), a hegységeket igen szép lombos és tûlevelû erdôk borítják, a K. ruméliai medencében megterem a rizs és a gyapot, a Tundzsa völgyében a cukornád. Medve, farkas, sakál, róka, vadmacska, sas, sólyom. héja elég gyakori az erdôkben. A skorpió és a sáska némelykor országos csapást jelent.
Lakosság, gazdasági élet.
Az ország népességének 81%a bolgár, 10.8% török, 2% cigány, 1.2% román, 5% egyéb. A népsûrûség elég alacsony, km2-kint 59. Legsûrûbben lakott az ország É.-i és Ny.-i része. Fôfoglalkozás a földmûvelés és az állattenyésztés. Az É.-i löszvidéken kukorica és búza a fôtermény, a K. ruméliai medencében a rizs. Dohányt, gyümölcsöt, bort, kerti veteményeket (bolgár kertészet) az ország minden részében termelnek. A Tundzsa völgy rózsakertészete, rózsaolajtermelése (évente 3-4000 kg) világhírû (l. a 82. sz. képtáblát). Virágzó a szarvasmarhatenyésztés és a juhászat is. B. agrárország; az ipar még igen kezdetleges. Fejlôd fellendülést a szesz és cukorgyártás, malom és szövôipar, a rózsaolaj és dohánygyártás mutat A szônyegszövés ma is háziipari foglalkozás. Vízierôben B. gazdag, 2 millió lóerônyi energia vár kitermelésre. A vasútvonalak hossza (1933) 3221 km, a távíróvonalaké (1933) 11.872 km. A hajóforgalom a Dunán (1933) 2.140,961 tonna, a Fekete tengeren (1933) 2.048,653 tonna. A kereskedelmi flotta 17.588 tonna tartalmú. Szófiában rádió és repülôállomás is van.
Vallás és közmûvelôdés.
A népesség 83.4% g. kel., 14.4% mohamedán, 0.8% izr., 0.7% r.kat, 0.7% egyéb. A közmûvelôdés fejlesztésére újabban nagy gondot fordítanak. A népiskolák száma (1932) 7138, a középiskoláké 103. Állami teljes egyetem, szépmûvészeti és zenemûvészeti fôiskola Szófiában van. A férfiak 26%-a és a nôk 53%-a analfabéta.
Hadügy
A Neuillyi békeszerzôdés értelmében B. 25.000 fônyi zsoldos haderôt tarthat Ezt. az erôt 8 gyalog, 3 lovas ezredbe, 5 tüzércsoportba (33 üteggel), 3 mûszaki és 2 kerékpáros zászlóaljba tagozta. 4 dunai ôrnaszádja is van. Repülôi nincsenek.
Közigazgatás.
Az ország 16 okragra (kerületre) van felosztva, a kerületek körzetekre. A kerület élén prefektus, a körzet élén az alprefektus áll. Fô és székváros: Szófia. Nevezetesebb települések: Plovdiv, Ruscsuk, Várna, Burgasz, Sztara Zagora, Sumla. Pazardzsik és Szlivno.
Bulgária térképe.
Történet
B. története. A Kr. e. sz.o-khan B. területet a trákok lakták. Kr. u. 6 tói 375-ig a néven római provincia volt. A római uralom megszûnése után a Ny.-i gótok, majd a hunok foglalták el és különféle szláv törzsek tanyája lett. 679-ben az uralaltáji eredetû bolgárok hódították meg; a hódítók azonban a szláv környezetben elszlávosodtak. A bolgárok ettôl kezdve a VIII. és IX. sz.-ban állandó veszedelmei voltak a K.-i császárságnak. A IX. sz. közepén a bizánci egyház térítôi a bolgárokat is megtérítették, kánjuk. Borisz is megkeresztelkedett s magát cárnak nevezte. Utódai közül a leghatalmasabb Simeon cár volt (uralkodott 893-tól 927-ig). Halála után birodalma két részre szakadt, K.-i része bizánci uralom alá került (970) ik Ny.-i része tartotta meg függetlenségét. De 1014-ben II. Baziliosz császár ezt a részt is meghódította s csak 1186-ban nyerte vissza önállóságát. A XIII. sz. elsô felében B. régi terjedelmét is visszanyerte. de 1285 körül a latin császársággal folytatott háborúkban a kimerült országnak Ny.-i részét Dusán szerb cár hódította meg, majd Nagy Lajos magyar király alatt B. magyar fennhatóság alá került. 1394-ben Baiazid török szultán egész B.t hatalmába kerítette s ettôl kezdve 1878-ig török tartomány volt.
Török uralom
A hosszú török uralom alatt a lakosság nagyrészt kipusztult, a vezetô családok a mohamedán hitre tértek. A XIX. sz. nemzetiségi mozgalmai a bolgárok nemzeti öntudatát is felélesztették s a 70-es években többször megkísérelték a török iga lerázását. Felszabadulásukat azonban csak az 1877-78.-i orosz-török háború hozta meg. A san-stefanói békében (1878) az oroszoknak sikerült független Nagy-Bulgáriát létesíteniük. Az európai nagyhatalmak azonban az orosz befolyás meggátlására a berlini kongresszuson a béke pontjainak megváltoztatásával B.nak csak a Duna és a Balkán hegység közti részt hagyták meg, a Balkántól D.-re esô területbôl pedig, K. Rumélia néven, török fennhatóság alatt álló külön tartományt alakítottak. 1885-ben K. Rumélia felkelés útján B.-hoz csatlakozott, Midôn emiatt a szerbek háborút üzentek B.nak, a bolgárok a szerbeket leverték, benyomultak Szerbiába s a szerbeket csak Ausztria-Magyarország beavatkozása mentette meg. 1887-ben a bolgárok Coburg-Koháry Ferdinánd hg.-et választották fejedelmüknek. Uralkodása alatt B. erôs fejlôdésnek indult s külpolitikai téren is a Balkán-ügyekben vezetô szerephez jutott. 1908-ban Ferdinánd fejedelem B.-t és K. Ruméliát királyságnak nyilvánította s a török fennhatóságot véglegesen lerázta.
Balkán-szövetség
B. kezdeményezésébôl alakult meg 1912-ben a Balkán-szövetség is. A török elleni elsô Balkán háborúban a gyôzelem kivívása elsôsorban B. érdeme volt. azonban a második Balkán-háborúban volt szövetségesei ellene fordultak s a szerzett területeket elragadták tôle (1912-13). Ennek tudható be. hogy a világháborúba a központi hatalmak oldalán lépett be. 1915. szept. 21.-én. Két erôs hadsereggel (1. Bojadzsef tábornok, 2. Todorov tábornok) résztvett Szerbia meghódításában, majd 1918. szept. közepéig a macedón arcvonalat tartotta. 1918. szept. 15.-én B. összeomlóit a támadó angol-francia-szerb-görög erôk csapásai alatt, majd szept. 30.-án fegyverszünetet kötött az ententeval. Összeomlása magával rántotta a Monarchiát, majd Németországot is; a szövetségesek helytelenül ítélték meg a kis ország teherbíróképességét. A háború elvesztése után Ferdinánd király Boris javára a trónról lemondott; az 1919. nov. 27.-én megkötött Neuillyi békében pedig B.t nagyjából az 1913. évi határok közé szorították vissza és lefegyverezték.
1920-1930
Az 1920-as és 30-as években részint a kommunista mozgalmak (szófiai bombamerénylet) elfojtása, részint a gazdasági válság által okozott bajok enyhítése volt a meglehetôsen gyakran váltakozó kormányok feladata. A Reichstag meggyújtásával (1933) vádolt Georgi Dimitrov nevû zsidó kommunista is Bulgáriából ered.
Államcsíny
1934-ben katonai államcsíny útján diktatórikus kormányzattal is kísérletet teltek, de ez a törekvés megbukott s 1935-ben az alkotmányos élet helyreállt.
