Ciprus

A Metapedia wikiből

Ciprus , sziget a Földközi tenger K.-i részében, angol koronagyarmat. Területe 9601 km2, hossza 220 km, szélessége 60 km., (1931) 347.959 lak., túlnyomóan görögök. Két, egymással párhuzamos hegylánca a kisázsiai Taurus folytatása. Éghajlatát esôs, enyhe tél, száraz, forró nyár jellemzi. Legfontosabb terményei: búza, (1934-ben 598.000 q), árpa, (450.000 q) és burgonya, (192.000 q). Ezek egy részét Egyiptomba és Szíriába exportálják, a gyapotot, (3000 q) fôként Görögországba, a dohányt, (7000 q) és olivaolajtermést, (19.000 q) Angliába viszik. Bora híres, az export Franciaország felé irányul. Bányatermékei közül azbeszt, pyrit, króm és réz fontosak. Partjain szivacsot halásznak. Ipara jelentéktelen, a selyem, gyapot, gyapjúszövés, csipke és szônyegkészítés háziiparok; csak a dohányfeldolgozás történik nagyobb mûhelyekben. Fôvárosa Lefkozia, kikötôi Famagusta és Larnaca.

Történet

Története. C. (Kypros, Cyprus) ôslakói frigiaiak voltak, de a föníciaiak már korán elkezdték a rézbányák kiaknázását. A régészeti leletek tanúsága szerint már a Kr. e. III. évezredben lakott hely volt; a II. évezredben Egyiptommal élénk kereskedelmi kapcsolatban állt. Kr. e. 1400 körül peloponnesosi görög gyarmatosok telepedtek le C.-ban, Kr. e. 700 táján az asszírok, Kr. e. 560 körül az egyiptomiak, majd a perzsák birtokába került. Rövid ideig a tulajdon királyai kormányozták, Kr. e. 333-ban Nagy Sándor csatolta a birodalmához. Kr. e. 58-ban a rómaiak foglalták el. A római birodalom felbomlása után a bizánci birodalomhoz tartozott, bizánci helytartók igazgatták. Az arabok gyakran pusztították, 649-ben el is foglalták a csak a X. sz. folyamán került ismét Bizánc fennhatósága alá. Az utolsó bizánci helytartó Komnenos Izsák volt. Ő 1184-ben függetlenítette magát. De már 1191-ben elfoglalta tôle C.-t Oroszlánszívû Richárd és a következô évben Lusignan Guido volt jeruzsálemi királynak adta hûbérbe. Az ô utódai, VI. Henrik német császár hódító politikájának eredményeképpen, 1195-tôl 1269-ig német hûbéresek voltak. A bizánci birodalom megszûnése után C. 1489-tól 1571-ig a velencei köztársaság birtoka volt. 1571-ben a törökök foglalták el. A teljesen elhanyagolt sziget 1878-ban került angol igazgatás alá. Anglia a világháború alatt (1914) bekebelezte, 1925-ben pedig az angol korona gyarmatává nyilvánította. Újabban nacionalista mozgalmak a Görögországhoz való csatlakozásra törekszenek. L. a. 116. sz. képtáblát.

Képek

Ciprusi régiségek 116. tábla Görögös stílusú szobor a Kr. e. VII. sz.ból. (Párizs, Louvre.) Ősciprusi király fából faragott feje. Aranylemez szimbolikus szempárral. (Ciprusi fogadalmi tárgy.) Asszír stílusú szobor a Kr. e. VIII. sz.ból. (New-yorki múzeum.) Föníciai hatás alatt készült ciprusi ezüstserleg lefojtott köpenye egy amathusi-sírból. Ős ciprusi írás Daliból. Tartalma: egy orvos érdemeinek megjutalmazása.