Csehország
A MetapediaBÓL
Csehország , (csehül Cehcy) Csehszlovákia egyik "ország"-a, (zeme), a világháború elôtt Ausztria egyik koronatartománya. Területe 52.052 km2, (1930) 7.109.000 lak. Alakja erdôs párkányhegységekkel övezett szög. A Fichtel, az Érchegység, a Szudéták, a Cseh-morva dombvidék és a Cseh erdô fogják közre.
Tartalomjegyzék |
Felszíne, vizei, ásványkincsei:
Felszíni formáját tekintve az ország D.-rôl É. felé lejtô medencének mondható; teljes egészében az ú. n. Cseh masszívum-nak, Európa egyik legrégibb, ma már erôsen lepusztult, összetöredezett és helyenkint a mélybe süllyedt hegységének a tartozéka. A masszívum gránitja, gnejsze és kristályos palái D.-en a felszínen vannak. Ez a terület C. egyik fôfolyójának, a Vltava-Moldavának forrása és vízgyûjtôterülete; a folyóvölgyek dombvidékké tagolták. Ny.-on a masszívumot archaikus korú palák, meszek és márgák borítják, amelyek szénben és vasban igen gazdagok. Ez a vidék a Beroun folyó vízvidéke, a Plzeni medence. Hajdani nemesfémgazdagsága ma már kimerült,, csak a pribrami bányák szolgáltatnak némi ezüstöt és ólmot. É.-on az ôsmasszívum a mélybe süllyedt, a süllyedôket homok és mészkô tölti ki. E terület az Elbe (Labe) medencéje. Belôle emelkedik ki a vulkanikus eredetû Cseh középhegység, amelyet az Elbe és az Eger tör keresztül. Lábvonala mentén helyezkednek el a világhírû cseh fürdôk (Karlsbad, Franzensbad, Marienbad). Ez az Érchegység tövében elhelyezkedô, árokszerû süllyedek is igen gazdag ásványi kincsekben, különösen barnaszénben. Maguk az országot övezô középhegységek aránylag kevés bányakincset rejtenek már, némi ezüst az Érchegységben és arany a Cseh-morva dombvidéken érdemel említést. Joachimsthal uranérctelepei rádiumot szolgáltatnak. Nagyobb folyók még a Sázava, a Chrudimka, a Doubrava és a Loucna.
Éghajlata
A medencében száraz és szélsôséges. Az évi csapadékmennyiség 400-600 mm körül van, a januári középhômérséklet (Prága) -1.5 C�, a júliusi +19.2 C. A párkányhegységek éghajlata hûvös és csapadékos (évi csapadékmennyiség 1000-1500 mm).
Növényzet, állatvilág.
C. területe a herciniai-balti flóraterülethez tartozik, de eredeti növénytakarója a kultúrtájból szinte teljesen eltûnt. Az állatvilág is elég szegényes. Nagy ragadozó nincs, csak róka, borz és sas. Kevés a szarvas és a dámvad is; ôz, fácán, fogoly és nyúl bôven van.
Lakosság, gazdasági élet.
A lakosság 63-%át tevô csehek az ország közepét lakják. A hegyvidéki peremterületek lakossága a 30%-nyi német. Népsûrûség km2-kint 136. Legtöbben a kat.-ok vannak (77%), a cseh nemzeti egyházhoz tartozik kb. 500.000, ev. 250.000, izr. 80.000, felekezet nélküli 700.000.
Ipar
C. elsô sorban iparos ország. A lakosság 41% a iparos, 29.7%a ôstermelô, 12.7% pedig a kereskedelem és közlekedés körébe tartozik. A földmûvelés igen magas fokon áll. Fôterményei a sörgyártásban világhírû sörárpa, a rozs, burgonya, len és a cukorrépa. Nagyon fejlett a ló, baromfi és a haltenyésztés is. A kiterjedt erdôségeket gondosan kezelik. A kitûnô faanyag a cseh fa és papíripar nyersanyagát adja. Legfontosabb bányatermékek a kôszén, a barnaszén és a vas, nevezetes még az ezüst, a rádium, az ólom, a cink, az ón, a grafit és a porcelánföld. A szén és a vas együttes elôfordulása C.-ot Európa egyik legiparosabb országává tette. A Szudéták tövében a textilipar virágzik, az erdôs párkányhegységekben a papírgyártás, fafeldolgozás és az üvegipar jelentôs. Nagyarányú a hangszer, gomb, kesztyû, játékszer és csipkegyártás is. A nehézipar a nagyobb városokban központosul (vas, acél és gépgyártás). A termékeny Elbe-medencében a mezôgazdasági iparok (sör, cukor és szeszgyártás, malomipar) virágzanak. A közlekedési viszonyok fejlettek, a vasúthálózat (különösen az É.-i iparvidéken) igen sûrû, középpontja Prága, egyúttal a fejlett légi közlekedésnek is a középpontja. A belvízi hajózás az Elbén és a Moldaván igen élénk.
Közmûveltség.
A népoktatás és a közmûveltség foka magas. Írástudatlan alig van. Az elemi iskolák mellett igen nagy a közép és szakiskolák száma is. Prágában egy-egy cseh és német egyetem és mûegyetem van. Ugyancsak itt van a cseh prot. egyház teológiai fakultása és a zene és képzômûvészeti fôiskola is. Brünnben cseh egyetem és mûegyetem, mezôgazdasági és állatorvosi. Pribramban bányászati fôiskola van.
Közigazgatásilag
C. 104 közigazgatási kerületre oszlik. Székhelye Prága (Praha). Nagyobb városai: Plzen, Ceské Budejovice, Hradec Králove, Litomérice, Most, Cheb.
Története.
A Kr. e. II. sz.-ban a kelta bójok laktak C.-ban (innen a latin Bohemia, a német Böhmen elnevezés). Ezeket a germán markomannok kiszorították, de Marcus Aurelius legyôzte ôket (Kr. u. 167-180). Az V. sz.-ban a hunok foglalták el az országot; birodalmuk összeomlásakor vándoroltak be az elsô szláv törzsek, de nemsokára avar uralom alá kerültek. 620 táján a frank Samo "felszabadította" ôket, de halála után (658) ismét az avarok uralkodtak. A VIII. sz. végén Nagy Károlynak meghódolt C. is. 845-ben 14 cseh fôúr Regensburgban megkereszteltette magát. Az elsô önálló fejedelemség, az állítólagos ú. n Nagy morva birodalom. Morvaországban alakult ki; elsô fejedelme, Mojmir alatt (kb. 830) német papok terjeszteni kezdték a keresztény vallást. Utódja, Rasztiszláv, Morvaországba hívta Cyrillt és Metódot (l. o.) s ezek 863-ban megtérítették a morvákat. Rasztiszláv után Szvatopluk (871-894) nyitrai hg. ragadta magához a hatalmat és országához csatolta a cseheket is.
Frank fennhatóság
Halála után a cseh törzsek elismerték a K.-i frank birodalom fennhatóságát. 907-ben az állítólagos Nagy morva birodalom a magyarok támadása alatt szétesett. C.-ban ekkor kerekedett felül a többieken a cseh törzs; az ország Németország hûbérese lett. Az elsô cseh keresztény hg. Borivoj volt, vele a Premysl-ház került a cseh trónra. Unokája, Szt. Vencel (Václav) volt a kereszténység terjesztôje és lett C. védôszentje. Testvéröccse, Boleszláv, meggyilkoltatta Vencelt (929) és C.-hoz csatolta Morvaországot. I. Premysl Otakar (1097-1230) nyerte el a német császártól elsônek az örökös cseh királyi címet; uralkodása alatt németek telepedtek le C.-ban Utódja, I. Vencel uralkodása alatt betörtek a tatárok Morvaországba. II. Premysl Ottokár (1253-1278) nagy központi cseh birodalom kialakításán fáradozott. Keresztesháborút vezetett a pogány poroszok ellen, kiszélesítette az ország határait, Karintiát, Krajnát, Stájerországot és Ausztriát bekebelezte. C. ekkor már német választófejedelemség volt. II. Otakar nem ismerte el Habsburg Rudolfot német császárnak; háború tör ki, Rudolf a morvamezei csatában (1278) a magyarok segítségével gyôzelmet aratott, Otakar elesett.
Przemysl ház kihalása
A Przemysl-ház 1306-ban kihalt. 1310-tôl 1437-ig a Luxemburgiak uralkodtak; közülük I. János C.-hoz csatolta Felsô Lausitzot, a sziléziai hercegségeket és Éger vidékét. Fia, IV. Károly, a legnagyobb cseh uralkodó alatt (1346-1378) C. a német birodalom legjelentôsebb országa lett. 1346-ban Károlyt megválasztották német-római császárnak; 1348-ban megalapította a nevét viselô prágai egyetemet, az országhoz csatolta Alsó Lausitzot, Szilézia maradványait és Brandenburgot. Jan Hus fellépése, majd elégetése kiváltotta a csehek elsô vallási jellegû nemzeti szabadságharcát, az ú. n. huszita háborúkat, Zsigmond uralkodása alatt 1436-ban kihirdették a "bázeli egyesség"-et, mely biztosította a husziták szabad vallásgyakorlatát. Podjebrad György király a nemzeti egység megteremtésén fáradozott, uralkodása alatt C. anyagilag és szellemileg fellendült. Halála után, éppúgy mint Magyarországon, a Jagellók kerültek a trónra (1526-ig). A mohácsi vész után I. Ferdinánd uralma alatt C. egyesült Ausztriával és Magyarországgal. Ekkor kapott életre az ellenreformáció. A prot. rendek vallásszabadságuk elismerését követelték. II. Rudolf uralkodása után kitört a prágai felkelés, a 30 éves háború nyitánya. II. Ferdinánd ellen a prot. Pfalzi Frigyest választottak meg királyul. Ferdinánd azonban Bajor Miksa segítségével a cseheket a nevezetes fehérhegyi csatában (1620. nov. 8.) leverte és a felkelés vezetôit Prágában kivégeztette. Ezzel C. elveszítette önállóságát s a Habsburgok örökös tartománya lett.
Felvilágosodás
A felvilágosodás korában megkezdôdött a nemzeti megújhodás. II. Lipót 1792-ben a prágai egyetemen már cseh tanszéket szervezett. A francia forradalom hatása a csehek mozgalmaiban is kifejezésre jutott. 1848-ban feliratban kérték a császártól a cseh királyság egységes országgyûlését s a cseh nyelv egyenjogúságát a némettel. A kérést Bécs részben teljesítette is, de a cseh-osztrák kiegyezést váratlanul felborította a prágai diákok ú. n. pünkösdi forradalma; ennek leverése után a bécsi udvar visszavont minden engedményt. A csehek azonban nem mondottuk le törekvéseikrôl km2 államjogi küzdelmüket tovább folytatták Frantisek Palacky történetíró vezetése alatt. Utóbbi az ú. a ausztroszlávizmus eszméjét fejtette ki: az osztrák állam elsôsorban szláv népeire támaszkodjék s alakuljon át föderatív állammá. I. Ferenc József a cseh önállósági törekvéseket visszautasította; 1871-ben kiadott leiratában elismerte ugyan a cseh királyság jogait, de a cseh-osztrák kiegyezés ezúttal is megakadt.
Nyelvhasználat
Ettôl kezdve a csehek azon voltak, hogy legalább a községi önkormányzat és a nyelvhasználati jog terén érjenek el nagyobb eredményeket s ezt részben el is érték: iskoláik, az egyik egyetemmel együtt, csehek voltak. A passzív ellenállást régebben feladták és bevonultak a birodalmi gyûlésbe; az osztrák kormányban cseh miniszter is volt. 1862-ben felújították a városok önkormányzatát. A tartományi választmányok széles hatáskörrel rendelkeztek. Gazdasági téren jelentôs kedvezményeket élvezett a tartomány, úgyhogy a monarchia leggazdagabb országává lett. Ez volt C. helyzete 1918-ig; további történetét l. Csehszlovákia alatt. Ezenkívül l. még Cseh irodalom. Cseh képzômûvészet és Cseh zene.
