Csehszlovákia
A Metapedia wikiből
Csehszlovákia , középeurópai köztársaság, csehül és szlovákul: Ceskoslocenská Republika, rövidítve: C.S.R. K.Ny.-i irányban szalagszerûen elnyúlt, keskeny alakja Németország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Ausztria közé ékelôdik be. Területe 140.394 km2, (1930) 14,729.536 lak., (ebbôl 62.366 km2, 3,537.813 lakossal, a háború elôtt Magyarországhoz tartozott).
Tartalomjegyzék |
Felszíne, vizei, bányakincsei.
Geomorfológiaiig és szerkezettanilag öt nagyobb tájból tevôdik össze, a) A Cseh masszívum ôskori tönkje és a masszívumot keretezô ókori párkányhegységek (Erzgebirge, Szudéták, Cseh erdô Cseh morva határhegység). b) Az ÉNy.-i Kárpátok közép és harmadkori vonulatai a közbezárt variscusi (ókori) röggel (külsô homokkôvonalat, belsô szirtvonulat, Kis Fátra, Nagy Fátra, Alacsony Tátra, Magas Tátra, a belsô vulkanikus vonulatnak egyes darabjai és a Gömör-szepesi Érchegység), c) Az ÉK.-i Kárpátok homokkô és vulkanikus vonulata, d) A Kisalföld fiatal süllyedékterületének É.-i fele, és végül ej a Nagyalföld ÉK.-i szegélye. A Cseh masszívum medencéi (Cseh medence, Morva medence. Sziléziai medence v. Gesenke, Jeseníky) önálló hidrográfiai hálózattal rendelkeznek és részben az Északi tenger (Elbe és Moldava), részben a Keleti tenger (Oder), részben a Duna közvetítésével a Fekete tenger (Morva és Dyje) vízkörnyékéhez tartoznak. A Kárpáti redôkeret (Szlovenszkó és Kárpátalja) hosszanti völgyekben futó vizei (Vág, Garam. Nyitra, Ipoly, Hernád, Sajó, Ondava, Ung, Latorca, Laborc, Borsava) valamennyien a Duna, ill. a Tisza közvetítésével a Fekete tenger vízkörnyékéhez tartoznak. C. bányakincsekben igen gazdag. Bôven van kôszene, barnaszene, vasa, az ércek közül arany, ezüst, ólom, ón, cink, rádiumérc, továbbá féldrágakövek, porcelánföld, só és kôolaj, nagy a gyógy és ásványos források száma is. A felszíni, vízrajzi viszonyokat l. részletesen Csehország, Morvaország. Szlovenszkó és Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) címszók alatt.
Éghajlat.
Általában szélsôséges, kontinentális és tájankint igen különbözô. A Cseh masszívum párkányhegységeinek és a Kárpátoknak hûvös, csapadékos éghajlatával szemben a medencék és síkságok éghajlata csapadékban szegény s forró, aszályos nyarakkal és kemény telekkel jellemzett.
Növényzet, állatvilág,
l. az országrészek címszavai alatt.
Lakosság, gazdasági élet.
A 14,729.576 fônyi lakosság igen vegyes összetételû: 43.2% cseh, 22.3% szlovák, 23.4% német, 5.6% magyar, 3.5% rutén, 2% egyéb. Vallás szerint 73.5% r. kat., 4% g kat., 7.7% prot., 5.4% cseh nemzeti egyh., 1% g kel., 2.4% izr., 0.2 egyéb, 5.8% felekezetnélküli. A népsûrûség 105. Legsûrûbben lakott Cseh és Morvaország és Szilézia, leggyérebben a Kárpátalja. C. Európa egyik legiparosabb országa. A lakosságnak több, mint 1/3-a iparos (5,146.937); mezôgazda és ôstermelô 5,101.614, kereskedelem, hitel és közlekedés terén mûködik 1,908.531 lak. Legnevezetesebb iparok: textil, bôr, fa, üveg, gépes vasipar, hangszer és játékszergyártás, sör, szesz és konzervgyártás, cukor és malomipar. A textil és cipôgyártás világhírû. Legiparosabb vidékek Cseh, Morvaország és Szilézia. Szlovenszkó és a Kárpátalja lakossága inkább ôstermelô.
Cseh masszívum
A Cseh masszívum területének fejlett állattenyésztésével és földmûvelésével szemben Szlovenszkó és a Kárpátalja földmûvelése és állattenyésztése jóval alacsonyabb fokon áll és nem is egészíti ki annak termelését, mert terményeik ugyanazok. Legfôbb termények: árpa, rozs, len, kender, cukorrépa, ipari növények, kevésbé jelentôs a búza és a szôlô. Nagyarányú a kertgazdálkodás. A Kárpátok havasi legelôin külterjes állattenyésztés folyik. A bányászat és a vele kapcsolatos iparok 1934-ben 15,258.000 t barnaszenet, 10.775.000 t kôszenet, 1,345.000 t kokszot, 600.000 t nyersvasat, 937.000 t nyersacélt, 18.000 t kôolajat. 28.500 kg színezüstöt. 118 kg színaranyat, 553.000 t vasércet, 3500 t grafitot és 133.000 t nyers uránércet (823 gr rádiumot) szolgáltattak. A kivitel cikkei: textilárak, szén, üveg, cukor, vas és acél. A bevitelé: élelmiszer, gabona, gyapot, bôr, zsírok és olajok.
Közlekedés.
A közlekedési viszonyok magasfokúak, fejlettek. A vasútvonalak hossza 14.744 km2 a közutaké (kiépített és kiépítetlen együtt) 78.400 km2 A távíróvonalak hossza (1933) 20.303 km2 a telefonvonalaké 40.289 km2 A hajózható víziutuk (Élbe, Moldava, Duna) hossza 575 km2
Közmûveltség.
A közmûveltségi viszonyok elég jók. Az analfabéták száma az összlakosságnak 7.4%-a. Számuk Kárpátalján a legnagyobb (az összlakosságnak több, mint a fele). Az elemi iskolák száma (1935-36. tanév) 15.237 (864 magyar), a polgári iskolák száma 1929 (18 magyar), a középiskolák száma 299 (8 magyar). Az egyetemek száma négy (három csehszlovák, egy német), a mûegyetemeké szintén négy (két csehszlovák, két német).
Közigazgatás
1927 ben megszûnt a régi (osztrák és magyar) közigazgatási területbeosztás. Az állam négy "ország"-ra: Csehország, Morvaország Szlovenszkó és Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) van felosztva; az országok járásokra oszlanak. Államfô a hétévenként választott köztársasági elnök. Fôváros: Prága (Praha) , az országok fôhelyei: Prága, Brünn (Brno), Pozsony (Bratislava) és Ungvár (Uzhorod).
Alkotmány.
Politikai pártok. C. alkotmányát az 1920. évi 121. t.c. tartalmazza. Az alkotmánylevél szerint minden állami hatalom kútforrása a nép. A nép választja a kétkamarás nemzetgyûlés tagjait, általános és titkos választójog alapján. A nemzetgyûlés a köztársaság törvényhozó testülete és a közigazgatás ellenôrzôje; a nemzetgyûlés választja az állam élén álló elnököt. A két legnagyobb politikai párt (1937) a csehszlovák agrárpárt és a Henlein-féle szudétanémet párt; utánuk a szociáldemokraták pártja, a csehszlovák nemzeti szocialista párt, a Hlinka-féle szlovák néppárt, a nemzeti demokratapárt stb. következik. A magyar választóknak több mint fele az 1936-ban egyesült magyar nemzeti és keresztényszocialista pártot támogatja. Nemzeti kisebbségek. Az államban élô kisebbségek védelmét C.-nak az antanthatalmakkal 1919. szept. 10-én kötött szerzôdése biztosítja és ez a szerzôdés az állam minden olyan törvényes intézkedését, mely a többséget a kisebbségek rovására elônyben részesíti, a békeszerzôdésekkel ellenkezô cselekedetnek minôsíti. (papíron) 1920. febr. 29.-én jelent meg az ú. a nyelvtörvény, mely a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait szabályozza; ahol azonban a nemzetiség nem éri el a 20%-os lélekszámot, ott nyelvjogait nem érvényesítheti, sem a bíróságnál, sem a közigazgatásban, sem iskolai téren.
Ellentmondások
Ez a gyakorlat ellentmondásokra vezet: pl. Pozsony és Kassa sokezer magyar lakosának nincs meg az a joga, mint egy néhányszáz lakosú magyar falu lakosainak, mert százalékaránya kedvezôtlenebb. Nagy gondot ad az állampolgárságnak még sok nemzetiségi lakosnál fennálló rendezetlensége. A tartományi, járási és községi képviselôtestületekbe hivatalosan kinevezett tagok a többségi nemzethez tartoznak. Az iskolai, közmûvelôdési, gazdasági ügyekben a nemzeti kisebbségek közül legkedvezôbb a kitûnôen szervezett németség helyzete. A legfontosabb szerepet száma, gazdasági, politikai és szellemi ereje révén a német kisebbség játssza bár politikailag erôsen megoszlik; van alosztályuk a csehországi mezôgazdasági tanácsban, az országos iskolatanácsban stb. és a köztisztviselôi pályán, a katonaságnál, bíróságnál stb. is sokan mûködnek közülük. A magyarságot l. Szlovenszkó és Kárpátalja (Podkarpatszká Rusz) alatt.
Hadügy.
C.-ban általános hadkötelezettség van, mely békeidôben 20-50 éves korig, háborúban 17-60-ig szól. A katonai szolgálat ideje két év. A hadsereg békeállománya 1.711.000 ember, az évenkint besorozott újoncok száma 70.000.
Sport.
A cseh sport kezdetei kb. 100 év elôttre nyúlnak vissza. Elsônek a torna vert gyökeret; Németországból ültette át Stephani 1843-ban. A. torna a nemzeti jellegû Sokol-mozgalomban (l. o.) izmosodott meg. A legkisebb községnek is megvolt a helyi egyesülete s így a taglétszám idôvel kb. 700.000-re nôtt. A cseh sportnak a háború elôtt sok súrlódása volt Ausztriával. A labdarúgó-szövetség 1908-ban kilépett a nemzetközi szövetségbôl és csak C. megalakulása után lépett vissza. A labdarúgás igen fejlett és különösen a Sparta és a Slavia évek óta kemény ellenfelei a magyar csapatoknak. Teniszsportja (Kinzel, Kozeluh), vívósportja (Lobsdorf) régóta nagy értéket jelent; újabb idôben különösen a tornászok (Supcik, Vacha, Hudec), atléták (Douda) és súlyemelôk (Skobla) tettek szert világhírre, de úszóik, pingpongozóik, jéghokizóik, kenuevezôik, lovaglóik is kiválók. Csehszlovák versenyzôk máig (1937) 7 olympiai bajnokságot nyertek.
Története.
C.-t az elsô világháború és a szabadkômûvesség hozta létre. A háború alatt a csehek és szlovákok politikai vezérei: Tomás Garrigue, Masaryk, Eduárd Benes, Milán Stefanik stb. külföldön tartózkodtak, az antant mellé álltak és sajtóban és közvetlen tárgyalásukban dolgoztak a monarchia felbomlasztása és népeik önállósítása érdekében. Megszervezték az antantállamokban élô csehszlovákokból, az átpártoltakból és a hadifoglyokból a "csehszlovák légiókat"; gyakorlatilag hadiszökevények seregét; ezeknek mûködése is hozzájárult a diplomáciai sikerekhez. Állandó összeköttetésben voltak Prágában élô híveikkel. 1918. jún. 2.-án az antant elismerte a most már csehszlováknak nevezett nemzet politikai jogait. 1918. okt. 18.-án Masaryk Washingtonban kihirdette a csehszlovák állam függetlenségét, ugyanezt tette okt. 28.-án Prágában a cseh nemzeti tanács. Két nap múlva Turócszentmártonban a szlovákok vezetôi csatlakoztak. Az új kormány csapatai fokozatosan megszállták Magyarország É.-i megyéit, amiben nagy segítségükre volt a Magyarországot uraló patkányforradalom (Károlyi és társai). 1919. jan. 1.-én bevonultak Pozsonyba. A Párizs környéki béketárgyaláson C. képviselôi is résztvettek, mint az antant oldalán állt hadviselô fél; ekkor állapították meg C. határait. A béketárgyalások idején az ú. a forradalmi nemzetgyûlés kidolgozta C. alkotmányát (l. az Alkotmány c. alfejezetben).
Masaryk
A köztársaság elnöke Masaryk lett, Benes vezette tovább a külügyi tárcát, Stefánik azonban, C. elsô hadügyminisztere, hazatértekor (1919. május 4.) repülôgépével lezuhant és meghalt. C. elsô kormányát a nemzeti demokrata Kramár alakította meg. Az 1920. évi alkotmány életbeléptetése után megejtett választásokon a szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot, de nem volt abszolút többségük, ezért koalíciós kormányt kellett alakítani; C.-nak azóta is állandóan koalíciós kormánya van. Az elsô, Tusar-féle koalíciós kormányban a szociáldemokraták, az agráriusok, a nemzeti szocialisták, a nemzeti demokraták és a kat. cseh néppárt vettek részt. 1921-ben hivatalnokkormány alakult, 1922-ben Benes lépett kormányra. Az 1925. évi választásokon az agráriuspárt kapta a legtöbb szavazatot e ettôl fogva Antonin Svehla állt a kormány élén. 1927-ben újra Masarykot választották meg elnöknek. Ebben az idôben erôs ellenzéki politikát folytatott Hlinka szlovák kat. néppártja, autonómiát követelve Szlovenszkó számára; ennek során Tuka Bélát, az autonomisták szellemi vezérét, hazaárulás miatt 15 évi fegyházra ítélték. Svehla 1929-ben lemondott, a kormány élére az agráriuspárti Udrzal került. Az 1929. évi választásokon a szociáldemokraták az 1925. évi vereség után ismét megerôsödtek, a kormányt át kellett alakítani, ekkor vonult be a koalícióba a német aktivista szociáldemokrata és agráriuspárt is mely máig is tagja a koalíciónak. 1932-ben az agráriuspárti Malypetr került a kormány élére. 1933-ban Gajda légionista tábornok, volt vezérkari fônök, vezetése mellett a cseh fasiszták Brünnben puccsot kíséreltek meg, azonban sikertelenül. A német nemzeti szocialista mozgalom a külföldi sikerek hatása alatt C.-ban is megerôsödött, de a pártot államellenes ténykedése miatt betiltották.
1935
Az agg Masaryk 1935-ben lemondott, érdemeit törvénybe iktatták, születésnapja (márc. 7.) nemzeti ünnep lett. Utódjául Benes külügyminisztert választották meg; a magyar képviselôk is rászavaztak. Az 1935. évi választások alkalmával meglepetésszerûen elôretört a Henlein vezetése alatt álló "szélsôséges" szudétanémet párt, mely a betiltott nemzeti szocialista párt erôs ellenzéki szerepét vette át. A kormány élére a szlovák Hodza, volt magyar országgyûlési képviselô került, a koalíciót kiszélesítették a német keresztényszocialistákkal.
Külpolitika
C. külpolitikájának iránya az állam keletkezése óta a jogtalanul összetákolt állam területének fokozott biztosításában nyilvánul meg. Ezért hozta létre Benes az ú. a kisantantot, Jugoszláviával 1920-ban és Romániával 1921-ben megkötött, elsô sorban Magyarország ellen irányuló szövetségi szerzôdések révén. A kisantant államai katonai szerzôdéseken kívül kölcsönös politikai és diplomáciai együttmûködésben állapodtak meg (fôképpen a feltétlen revízióellenes és Habsburg ellenes álláspont tekintetében), legutóbb gazdasági, pénzügyi és közlekedési jellegûvé szélesítve ki a megújított szerzôdéseket. C. 1924-ben barátsági és szövetségi szerzôdést kötött Franciaországgal, 1935-ben pedig katonai szövetséget Szovjetoroszországgal. Lengyelországgal 1934 óta a tescheni határkérdés miatt hûvös lett a viszony. A Szentszékkel C.-nak 1925-ben ellentéte támadt, ezt 1928-ban elsimították, de 1933-ban újra kiélesedett. Azóta C. a Vatikánnal konkordátumot kötött, Benes megválasztásánál jelentékenyen közremûködött a kat. egyházi befolyás is. Hodza miniszterelnök a középeurópai kérdés megoldását gazdasági egyezmények útján kísérli meg, Krofta külügyminiszter pedig, Benes utóda, Németország felé igyekszik barátságos politikát csinálni. Az 1930. évi hágai egyezmény értelmében C. ú. n. felszabadítási díját leszállították évi 10 millió aranymárkára (80 millió Kc), melyet 37 éven át kell fizetnie; átvett állami adósságait törölték.
