Eduardo Rózsa Flores
A Metapedia wikiből
Rózsa Flores Eduardo (Santa Cruz, Bolívia, 1960. március 31. +Bolívia 2009 április 16 ) magyarul beszélõ színész, író, publicista.
Tartalomjegyzék |
Fiatalon
Santa Cruz de la Sierrában, Bolívia legnépesebb városában született. Apja Rózsa György, zsidó származású magyar festőművész, anyja, Nelly Flores Arias zsidó kinézetű, spanyol származású tanár. A család 1972-ben Chilébe költözött. Chiléből akkor menekültek el, amikor Pinochet leverte az Allende-féle zsidókommunista rezsimet. Apja elkötelezett marxista és titkos ügynök volt. Svédországból 1975-ben Magyarországra költöztek. Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizett 1979-ben és 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett diplomát.
Katonai főiskolába beiratkozott, de nem bírta a fegyelmet, ezért ott hagyta. 1984-ben az ELTE spanyol szakos hallgatója lett és összegyetemi KISZ titkár, közben pár hónapig a szovjet KGB iskolába is tanult. Csoporttársai szerint rendkívül zavaros nézetű személy volt, Che Guevara (a disznó) volt a példaképe. Ebben az időben már kapcsolata volt a III/III ügyosztállyal. Katonaidejét a Határőrségnél töltötte, a Ferihegyi repülőtér területén. Itt a spanyol ajkú terroristák ügyintézője (Carlos tolmácsa) is volt. 1990-ben Izraelben járt. Ebben az időben már közszereplést is vállalt, megszervezett egy Kádár János melletti tüntetést (Antonievicz Rolanddal), mely azonban érdeklődés hiánya miatt elmaradt. Meggyőződéses bolsevista lévén, ekkor úgy érezte, megritkult körülötte a levegő. Kihasználva spanyol nyelvtudását, több baloldali spanyol újságnak lett a tudósítója.
A háborúban
A La Vanguardia spanyol napilap és a BBC World Service brit rádióadó spanyol nyelvű adásainak tudósítójaként dolgozott. 1991 őszén belép a Horvát Nemzeti Gárdába, így keveredett a délszláv háborúba, ahol pszichopata lelkisége végre kielégülést talált. 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába érkezett, ahol első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárdába és harcolt a Horvát Függetlenségi Háborúban. A horvát oldalon működött, de ha a sors a szerbek közé vetette volna, akkor ott éli ki ferde hajlamait. Az általa vezetett csoport egyik kiemelkedő „hőstette” két újságíró –Wurtenburg (svájci) és Jenks (angol) meggyilkolása volt. Robert Menard , a Riporterek Határok Nélkül szervezet vezetője bizonyítékok alapján megvádolta Eduardo Rosa Florest a gyilkossággal. Részt vett Szentlászló (Horvátország)[1] környéki harcokban, ahol megszervezte az Első Nemzetközi Egységet. Csoportja számtalan bestiális gyilkosságot követett el, melyek úgy felbőszítették a szerbeket, hogy a csoport által megszállt Szentlászlót teljesen lerombolták. Később a Különleges Erők parancsnokaként megkapta a horvát állampolgárságot és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá léptette elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kapott. Front-tevékenysége alatt háromszor sebesült meg.
A háború után
A háború után nyugalmazott ezredesként belekeveredett a magyar jobboldal politikai praktikáiba. A biszexuális, többszörös titkos ügynököt tárt karokkal fogadták a hülyeségeikről elhíresült „szélsőjobb” szerveződések. Közreműködött a JobbikNet szerkesztésében, a pásztói Fidesz „kulturális szervezője” lett, könyvet írt, filmfőszerepet vállalt, és a végén jó kapcsolata volt Toroczkaival, tanácsokkal látta el egy 'gerillaszervezet' létrehozása okán. Ezen idő alatt tovább ápolta jó kapcsolatát Kiss Péterrel, és más baloldali politikusokkal, írt egy „Antináci kiáltványt”, és befejezésként - bérgyilkosként - terrorcsoportot szervezett Morales bolíviai elnök meggyilkolására és felkelés kirobbantására. Ezen akció során életét vesztette, és két magyart magával rántott - Magyarosi Árpádot a halálba vitte, Tóásó Elődöt pedig terrorista-társként börtönbe juttatta.
Írói munkássága
1994-ben jelent meg első könyve Magyarországon „Mocskos Háború” címmel, majd a második 1996-ban „Hallgatás Hadművelet” címmel. Ezeket követte 1999-ben a „Hűség” című verses kötet és a „Meghaltunk és mégis élünk” második, visszaemlékezéseit tartalmazó könyv. 2001-ben jelent meg az „Állapot: két háború között” című, második verses kötete, majd 2003-ban a „Disznóságok gyűjteménye”. 2004-ben „69 Titok, szerelmes versek és egy magyarázat” címmel jelentek meg versei. 2007-ben 47 szufi vers című (spanyol-magyar nyelvű) verses kötete jelent meg.
Rózsa-Flores egy ideig a KAPU című folyóirat főmunkatársa és a Magyar Iszlám Közösség alelnöke volt.
Kapcsolat az amerikai CIA-val
Marcelo Sosa ügyész elmondása szerint elektronikus levélváltásra bukkantak a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú, tavaly áprilisban agyonlőtt Rózsa-Flores Eduardo és egy Belobice vezetéknevű férfi között, aki egykor az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) embere volt. A levelekben Rózsa Flores beszámolt az illetőnek bolíviai tevékenységéről - állította az ügyész.
Az elektronikus levelezés az ügyész által zsoldosnak titulált Rózsa Flores számítógépében volt, amelyet akkor koboztak el, amikor egy rendőrségi kommandó 2009. április 16-án megrohanta Santa Cruz városában a szállodát, ahol a csoport lakott.
A levelekben Rózsa Flores beszámolt az illetőnek bolíviai tevékenységéről és az általa vezetett, terrorizmussal gyanúsított csoport készülő akcióiról.
Az akcióban három embert agyonlőttek, kettőt pedig letartóztattak. A vád ellenük az, hogy helyi, szakadár üzletemberek szolgálatába álltak. Az egyik Santa Cruz-i politikus és üzletember, Branko Marinkovic ellen február elején Sosa ügyész hivatalosan vádat is emelt "terrorizmus és fegyveres lázadás" címén, de az illető sajtójelentések szerint már régen külföldre távozott.
Könyvei
- Mocskos Háború (1994) háborús visszaemlékezés
- Hallgatás Hadművelet (1996)
- Meghaltunk és mégis élünk (1998) háborús visszaemlékezés
- Hűség (1999) háborús versek
- Állapot: Két háború között (2001) versek
- Disznóságok gyűjteménye (2003)
- 69 Titok, szerelmes versek és egy magyarázat (2004) versek
- 47 szúfi vers (2007) versek
Filmjei
- Bolsevita (1996), szereplő
- Vizualizáció (1997), főszereplő
- Kisváros (televíziós sorozat) (1997), Karvaly
- Chico (2001), főszereplő - [2] - letölthető magyar ill. angol nyelvű verziója
- Rózsa-Flores Eduardo Kepes András műsorában - [3]
Külső hivatkozások
Lásd még
- Nemzeti Anarchizmus
- Eduardo Rózsa Flores halála
- Gondolatok Eduardo Rózsa Flores életéről és haláláról
