Fehéroroszország
A Metapedia wikiből
Fehéroroszország , Fehérorosz Szovjet köztársaság, a Szovjetköztársaságok Uniójának tagállama. Lengyelországgal, Lettországgal, Ukrajnával és Oroszországgal határos. Területe 126.800 km, (1933) 5.439.400 lak. Népsûrûsége km2-ként 43. Teljes egészében az orosz táblás vidék tartozéka. Alacsony térszíne a Podóliai és a Középorosz hátság között foglal helyet. Az ország DNy.-i és Ny.-i felében kiterjedt mocsarak vannak. Fôfolyói a Dnyeper és a Pripet. É.-on a Dvina. Éghajlata kontinentális, szélsôségesen szárazföldi. A lakosság túlnyomóan fehérorosz, (4 millió), az oroszok száma 180.009, a zsidóké 500.000, a lengyeleké 100.000, az ukránoké 40.000, a letteké 15.000, a németeké 8.000. A népesség fôfoglalkozása a földmûvelés és állattenyésztés. 1933-ban a parasztbirtokok 43%-a volt kollektivizálva. Fôbb iparágak: szesz, malomipar, bôr, cukor és konzervgyártás. Van egyeteme, mezôgazdasági akadémiája. Öt tartományra, (minszki, vityebszki. gomelji, mogiljevi és grodnói) oszlik. Fôvárosa: Minszk, (Mjenszk), nevezetesebb települései: Bobrujszk, Gomelj, Mogiljev, (Mohilev) és Vityebszk.
