Grönland

A Metapedia wikiből

Grönland , Földünk legnagyobb szigete, az É. amerikai arktikus szigetvilágban; az É.-i szélesség 59�ától a 83�-ig terjed. Dán birtok. Ter. 2,175.600 km2. Az egész sziget egyetlen, hatalmas, kristályos kôzetekbôl felépített tönk, csak É.-i részét torlaszolta fel a caledoniai hegyképzôdés. Szegélyterületeit vulkanikus kôzetek, (bazaltláva) és helyenkint üledékes rétegek borítják. A sziget területének 95%át jégtakaró borítja, a jégtakaróból csak egyes sziklaszálak, ú. n. nunatak-ok állanak ki. Magassága 2000-8000 m. Mintegy 150 km széles parti szegélyterület jégmentes. Ez a jégmentes partszegély részben fjordokkal szaggatott sziklás terület, részben morénavidék, részben magashegység. A jégtakaró vastagsága kb. 1200 m. Folyók nincsenek, csak a jégmentes partszegélyen patakok. Éghajlatának jellemzôje a nagy belföldi jégtakaró felett állandóan uralkodó magas légnyomás, mely a partok felé heves, fôn-szerû szeleket indít. D.-i részének éghajlatát az itt elvonuló depressziók is befolyásolják; a tél a sziget D.-i részén jóval enyhébb, mint a sziget belsejében v. É.-i részén. D.-en a csapadék is több, mint a magas légnyomású É.-on Nyáron jelentôs szerepet játszanak a tengeráramlások; D.-en a 10-15�-os nyári melegek elég gyakoriak. A növénytakaró D.-en a leggazdagabb. Még szegényes fûz és nyírfaerdôk is vannak. É.-abbra törpefenyô, mohok, zuzmók és alacsony bozót borítja a sziklás felszínt. Még a legészakibb területeken sem marad növényzettelen a szikla és tundra-régió. Szárazföldi állatai a mosusz ökör, a sarki róka, a sarki farkas, a sarki nyúl, D.en a rénszarvas és a lemming. A jegesmedve is elég gyakori. Tengeri emlôsei a bálna, a fóka és a cet. Madarai a hóbagoly, a sólyom, a varjú, sirály, jégmadár. Édesvízi hala a lazac. Nyáron a rengeteg szúnyog valóságos csapás.

Lakosok

Lakosainak száma (1930) 16.630. A fehérek száma 410, a többi bennszülött, de nem tisztavérû eszkimó: erôsen keveredtek az európaiakkal. Számuk a XIX. sz. folyamán megkétszerezôdött. Fôfoglalkozásuk halászat és fókavadászat. Közlekedési eszköz a kutyaszán és a kajak. A kereskedelem állami monopólium. Fehér ember csak a dán kormány külön engedélyével utazhatik G.- ba Az alkoholkereskedelem szigorúan tilos. Hivatalos nyelv a dán és az eszkimó. Ma már az eszkimó lakosság állandó településekben él. Közigazgatásilag G. három részre (Landesdele) oszlik: D., É és K. G.-ra Nagyobb telepek: Godthaab (1386 lak.), Frederikshaab (1042 lak.), Julianehaab (3616 lak.), Sukkertoppen (1466 lak.), Godhavn (425 lak.), Egesminde (1748 lak.), Upernivik (1187 lak.), Umának (1448 lak.) és Angmagssalik (765 lak.).

Eszkimók

G.-ban már a történelem elôtti idôben eszkimók laktak. Régi kultúrájuknak, az ú. n. Inugsuk-kultúrának emlékeit az utazók megtalálták. Az elsô európai, aki Ő földjére lépett, 900 körül a normann Gunnbjörn volt. 984-ben Vörös Erik alapított telepet a Ny.-i parton; tôle származik a Ő név is. 1000 körül a normann telepesek felvették a kereszténységet, 1110-ben G. már önálló püspökség. 1261-ben Norvégia mellékországa lett és az is maradt a XV. sz.-ig ekkor megszakadt a kapcsolat az anyaországgal. A dánok 1721-ben jelentek meg G. partjain. Azóta is dán birtok, bár Ék. Grönlandra a norvégek is jogot formáltak, de sikertelenül. A hatalmas szigeten sok neves kutató járt, Frobisher (1576-78), Davis (1585-87), Hudson (1607), Boss (1818), Scoresby (1822-23), Graah (1828-31), Nansen (1888), Peary (1891-95), Rasmussen és Du Quervain (1912), Wegener (1930) és mások.