Heisenberg
A MetapediaBÓL
Heisenberg Werner, német fizikus, *1901 december 5 Würzburg- +1976 február 1 München. Kvantumelmélettel, ill. kvantummechanikával, továbbá a fizika ismeretelméleti alapjaival foglalkozott. Az elméleti fizika terén végzett úttörõ kutatásaiért kapott 1932-ben Nobel díjat
Tartalomjegyzék |
Tanulmányok
Münchenben fizikát tanul 1920-1923, Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeldnél írja disszertációját. 1922/23-ban Max Bornnál tanul Göttingenben. 1924-ben Born-nál nagydoktorit ír.
Pályakezdet
1924-ben Niels Bohr-nál dolgozik Koppenhágában. 1924-27-ben Max Bornnal és Pascual Jordannal megalapítja a Kvantummechanikát. 1927-41 a lipcsei egyetem professzora és a lipcsei elméleti fizikai intézet vezetője. 1927-ben nyilvánosságra hozza a "Heisenbergi bizonytalansági viszonyt", amely szerint nem lehetséges pl. egy elektron helyét és impulzusát egy bizonyos időpontban abszolút biztonsággal meghatározni; ez a fölfedezés a kvantumelmélet legnagyobb fölfedezése akkor. 1928-ban kiadják művét a kvantumelmélet fizikai alapjairól. 1929-ben előadásokat tart az USA-ban japánban és Indiában.
1933- Nobel díj
1933-ban Nobel díjat kap addigi munkái elismeréseképpen, és megkapja a Planck érdemérmet.
1936- Házasság
1936-ban elveszi Elisabeth Schumachert. A házasságból hét gyerek születik.
1941-45
Berlinben a Kaiser-Wilhelm-Institut igazgatója, ez a késõbbi Max-Planck-Institut, és a berlini egyetemen professzor.
1945-46
Más atomkutatókkal együtt Angliában internálják.
1946-1957
A Göttingeni Max-Planck intézet vezetője. Az atomhasadással és a világűrben föllépő sugárzásokkal foglalkozik. 1949-1951-ben a göttingeni tudományos akadémia és a német kutatótanács elnöke. 1957-ben aláír egy nyilatkozatot, mely az atomfegyverek veszélyességére hívja föl a figyelmet.
1958-1970
A München egyetemen professzor és a müncheni fizikai Max-Planck intézet vezetője.
