Hermann Göring
A MetapediaBÓL
Hermann Wilhelm Göring (Rosenheim, 1893. január 12. – Nürnberg, 1946. október 15.) német politikus és katonai vezető, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka, a Harmadik Birodalom Hitler után második embere. A nürnbergi per (1945-1946) során háborús bűnök és emberiség ellenes bűntettek vádjával halálra ítélték. Kivégzése előtt öngyilkos lett.
Tartalomjegyzék |
Életrajza
Hermann Göring 1893. január 12-én született a bajor Rosenheimban. Tanulmányait a Karlsruhe-i katonai iskolában végezte el, majd Berlin közelébe vezényelték, mint tiszt. Az első világháborúban pilóta volt, személyesen ismerte Manfred von Richthofent. Az első világháború után Dániában és Svédországban volt pilóta. Itt ismerte meg első feleségét Karint, akivel 1923-ban házasodott meg. Első felesége 1931-ben meghalt. 1921-ben megismerkedett Adolf Hitlerrel. 1932-ben a Reichstag elnöke lett.
1933-ban a légierő vezetője volt. A spanyolországi Condor bevetések a köztársaság oldalán az ő idején történtek. 1940-ben birodalmi marsallá nevezték ki. a szövetséges terrorbombázások idején depressziói ellen ópiumszedéssel védekezett. A háború végén béketárgyalásokat akart kezdeni az ellenséggel. Hitle letartóztattatta, ezért amerikai fogságba menekült.
1945. május 21-én Göring második feleségével és lányával a luxemburgi Bad Mondorfba utazott az amerikaiak felügyelete mellett. Novemberben Nürnbergbe szállítják. A nürnbergi per során mind a négy vádpontban (Világbéke elleni összeesküvés; a hódító háború megtervezése, előkészítése és keresztülvitele; a hadijog megsértése; az emberi jogok megsértése) bűnősnek találták, ezért halálbüntetést szabtak ki rá. A kivégzés napján azonban cianidot szedett be, így nem tudták végrehajtani az itéletet.
Film
Göring életéről és karrierjéről háromrészes filmet készítettek: Göring - Egy karrier címmel.
Irodalom
- Joachim C. Fest: Hermann Göring. Der zweite Mann in ders.: Das Gesicht des Dritten Reiches. Profile einer totalitären Herrschaft (11. Auflage). Piper, München und Zürich 1993, ISBN 3-492-11842-9, S. 103-119
