Irak
A Metapedia wikiből
Irak (Al 'Iraq), arab királyság Elõázsiában. 1932-ig angol mandátum volt, azóta független. Magában foglalja egész Mezopotámiát és a Mosszul-vidéket, Szíria, Törökország, Irán, Transzjordánia és Nedzsd között. Ter. 870.977 km2. (1930) 2,857.100 lak.
Tartalomjegyzék |
Felszíne, vizei, bányakincsei.
I. az E. afrikai-arábiai táblás rögvidéknek legészakkeletibb része. A felszínt kréta és harmadkori üledékes kõzetek borítják. Szerkezetileg és tájképileg három részre osztható az ország: 1. Alsó-Mezopotámiára (l. Arabi), ez az ókori Babilónia, folyóhordalékkal feltöltött, mocsaras, alacsony, de nagyon termékeny síkság; ide tartozik a Satt-el-arab deltavidéke is; 2. Középsõ-Mezopotámiára (El Dzsezire), 100-300 m. magas, száraz éghajlatú, sztyeppéi borított táblás-vidék; 3. Felsõ Mezopotámiára, a Tigris, a Taurus és a Zagrosz között, ez harmadkori hegy és dombvidék. Utóbbi rész ásványi kincsekben gazdag (ásványolaj, aszfalt, só és kén). I. fõfolyói a Tigris és Eufrátesz ikerfolyók. Vizük rendkívül fontos az öntözés miatt.
Éghajlata
Erõs kontinentális vonásokat mutató földközi tengeri éghajlat. A majdnem állandóan fújó Ény.-i szelek nyáron szárazságot okoznak, télen csapadékot hoznak. A csapadék mennyisége Ny.-ról K. felé fogy. Évi középhõmérséklet 19.6-23.8 C°, a januári középhõmérséklet 5-10 C, az augusztusi 33-34 C°. A csapadék évi mennyisége Moszul környékén 870 mm., Bagdad vidékén 350 mm, a Perzsa öböl mellékén 340 mm.
Növényzet, állatvilág
Száraz éghajlatának és talajviszonyainak megfelelõen, az ország területének 1/20-a sivatag, 9/10-e sztyeppe és 1/20-a bozótos erdõ. A sztyeppékét az esõs évszakban fû, bozótos cserjés (tevetövis, pisztáciák) borítja. A nyári aszály Idején csak a folyók mentén tud tengõdni a fûz, a nyárfa és a tamariszkusz. Felsõ-Mezopotámiában ritkás tölgyerdõk is vannak. Vadállatai a hiéna, farkas, sakál; sok a mérges kígyó és országos csapás a sáska.
Lakosság
I. gyéren lakott ország. Népsûrûsége csak 9/km2. Lakosai közül 2 millió arab, 500.000 kurd. 100.000 török, 100.000 perzsa, 70.000 zsidó, kevés örmény, európai, szíriai stb. Vallás szerint 1,600.000 siíta mohamedán, 1,100.000 szunnita mohamedán, kb. 88.000 keresztény, a többi vegyes. A siíták szent városa Kerbela és Nedzsef. A lakosság nagy része (sok arab és a kurdok) sátoros pásztor. Az állandóan letelepült földmûvesek igen tarka népkeverék Alsó-Mezopotámiában. Lakossága fõként földmívelésbõl él; a földet nagy részben csatornázás, ill. öntözés útján tették termékennyé. Fõbb termékei (1937): búza (5800 ezer q), árpa (5700), rizs (1500), dohány (55), gyapot (45), gyapotmag (106), datolya. Juhai 72.000 q gyapjút adnak. Pénzegysége az iraki dinár. Kivitele (1937-ben 167 millió aranydollár) Palesztinába és Nagybritanniába irányul; behozatalában (29"8) Nagybritannia és Japán vezet.
Közlekedés.
A közlekedési viszonyok kezdetlegesek. A vasútvonalak hossza (1935) 2380 km, a távíróvonalaké 7088 km, a telefonvonalaké 410 km. A szikratávíróállomások száma 3. Újabban autóutak is épülnek. Legfontosabb a Damaszkusz-Bagdad-Teherán autóút. Fõ vasútvonala a Bagdad-vasút, ez Baszrán, Kerbelán és Bagdadon át Szamarrába vezet. Belõle több szárnyvonal ágazik ki. A folyami hajózás jelentéktelen. Legfontosabb tengeri kikötõ a Satt-el-arab torkolata mellett Abadan. Baszra pedig a Kairó-Baszra-Karachi repülõvonal fontos állomása.
Közmûveltség, közoktatás
1935-ben 264 állami népiskolája volt, 10 középfokú iskolája, 2 szakiskolája, 11 jogi, orvosi, katonai és teológiai fõiskolája. Az 1922-ben alapított bagdadi Al-ul-bait egyetemet 1926-ban nyitották meg
Közigazgatás
I. három vilajetre van felosztva, a vilajetek livá-kra. Fõvárosa Bagdad, nevezetesebb városai: Baszra, Kerbela, Moszul, Szuleimanije, Kerkuk, Hilleh és Hit.
== Története. == I. a legrégibb Idõkben sumir és akkád fennhatóság alatt állott. Kr. o. 2750-ben foglalták el a sémi babiloniak, tõlük 732-ben az asszírok foglalták el, de 625-ben ismét a babiloniak kezére került. 538-ben Kyros iráni király foglalta el s ettõl fogva iráni uralom alatt állott Kr. u. 687-ig, amikor a kadeszijai csatában Omar kalifa arabjai kezére került. Innen kezdve I. arab és mohamedán ország. 750-ben az Abbászidák az egykori Babilon helyén épült Bagdadba tették székhelyüket s l. ismét elõkelõ szerepet játszott a történelemben, egészen 1258-ig, amikor Hulágú kán mongol hódító elfoglalta és leromboltatta Bagdadot. Ugyanerre a sorsra jutott 1402-ben Timur alatt is. Ezután jóidéig a törökök és az irániak vetélkedtek I. birtokáért, 1638-ban azonban IV. Murád szultán elfoglalta s attól kezdve 1918-ig török birtok volt. A világháborúban hadszíntér volt s 1918. nov.-ben ûzték ki a törököket az entente-hadak. 1921. aug. 23.-án Fajszál emirt, Huszajn mekkai nagyserif fiát, I. királyává koronázták meg. 1932-ig I. angol mandátum volt, azóta független ország. Határát Törökországgal szemben csak az 1926. jún. 5.én életbe lépett bruxellesi egyezmény állapította meg.
