Kambodzsa

A Metapedia wikiből

Kambodzsa, (franciául Cambodge), francia védelem alatt álló bennszülött királyság Hátsóindiában, Francia Indokínában. Ter. 181.000 km2., (1931) 2,806.000 lak., közülük 152.000 annamita, 200.000 kínai és kb. 2000 fehér. Népsûrûsége 15/km2. A Mekong medencéjének alsó részét foglalja magában, a deltavidék kivételével. Hegyei, (600-1000 m) Ny.-on és keleten vannak. A síksági rész közepén foglal helyet a nagy Tonlé-szap tó; vize az ország gazdasági élete szempontjából rendkívül fontos. Éghajlatát a DK. ázsiai monszunrendszer szabályozza. Évi középhômérséklete 263, csapadéka a hegyvidékeken bôséges, a síkságon csak mesterséges öntözéssel, (a Tonlé-szap tó vizével) lehet földet mûvelni. Hegyeit trópusi ôserdôk, (tikfa, lakkfa) borítják, állatai az orrszarvú, a bivaly, az elefánt, a tigris és a párduc. Lakossága földmûvelésbôl, (rizs, gyapot, dohány, kapok, kaucsuk, kávé és fûszertermelésbôl) és halászatból él. A gyéren lakott erdôkben taj, muong, brao, angkrah, por, kui és egyéb indonéziai ôsnépek törzsei kóborolnak. A bevándorolt annamiták és kínaiak földmûvesek és kereskedôk. A khmer királyok idejébôl származó, nagyszerû építmények romjai a bennszülöttek hajdani magas kultúráját igazolják. A közlekedés fô útvonalai a Mekong és mellékfolyói és a csatornák. Újabban autóutak is épülnek. A fôvárosi, Pnom-penhi Battambanggal vasút köti össze, A fôváros egyben a legforgalmasabb kikötô is. K. 15 tartományra oszlik.

Lakói

Legrégibb lakói a Brahma vallású csan törzshöz tartoztak. A Kr. u. VII. sz. óta lassan a khmer törzs hódította meg K.-t s sokat küzdött a hegylakó taj törzzsel. Ez utóbbi elszakította K. nagyobb részét s ez Sziám néven önálló ország lett. Sziám és Annám váltakozó befolyása alatt állott 1864-ig, mikor Norodom király baráti szerzôdést kötött a franciákkal. 1884-ben újabb szerzôdést kötött K. Franciaországgal: eszerint a király megtartja felségjogait, az igazgatást pedig bennszülött hivatalnokok segítségével francia résident intézi.