Katona József
A Metapedia wikiből
Katona József, drámaíró, *Kecskemét, 1791. novemberében, +1830. ápr. 16. Gimnáziumi tanulmányait a kecskeméti, szegedi és pesti kegyesrendiek iskoláiban végezte, a jogot a pesti egyetemen. Mint ügyvéd, egy ideig Pesten dolgozott, később szülővárosának ügyésze lett. Ifjúkori színművei a német lovagdrámák hatása alatt készültek, egy részük fordítás, átdolgozás, utánzás, ill. német lovagregények dramatizálása. Főművét megelőző történeti drámáinak, köztük elsősorban a Jeruzsálem pusztulása c.-nek leginkább az a jelentősége, hogy K. költői fejlődésére világot vetnek, s mutatják történetszemléletének fokozatos elmélyülését, drámai erejének növekedését
Bánk bán
Különálló érték nagyszabású történeti tragédiája: a Bánk bán (1821). Ebben is erős az idegen hatás, de eredeti értékei messze túlnőnek a külföldi kölcsönzéseken. Tragikus eszméjének tisztaságával nem mérkőzhetik egyetlen régibb szomorújátékunk sem. Hősei megragadó vonásokkal jellemzett drámai alakok. A jellemrajz és korrajz nagy értékét növeli a kompozíció tökéletessége. A cselekvény két szálból indul ki, de a kettős mese mozzanatai egymást erősítik s végezetül egybefonódik mind a két szál. A megrázó hatású tragédiának nyelve is drámai. Saját korában nem ismerték föl gazdag értékeit, első kidolgozásában részt vett az Erdélyi Múzeum pályázatán, de Tokody János és Bolyai Farkas megdicsért drámái mellett szóba sem került.
Dicsérő hang
De attól kezdve, hogy Egressy Gábor, a nagy tragikus színész, jutalomjátékául választotta (1834), kritikánk is magasztaló hangon kezdett nyilatkozni a méltatlanul mellőzött tragédiáról. Nemzeti tragédiánkat csak a szabadságharcot követő évtized fedezte fel benne. Legkiválóbb méltatói Gyulai Pálon kívül (1860): Arany János, Beöthy Zsolt, Rákosi Jenő, Alexander Bernát, Péterfy Jenő, Hevesi Sándor, Horváth János, Németh Antal, Pintér Jenő, Waldapfel József. 33. kiadása 1930-ban jelent meg. Németre többen is lefordították, van olasz és francia fordítása is; a Nemzeti Színházban 200-nál többször adták elő. K. drámáján alapszik a legismertebb magyar történeti operák egyike, Erkel Ferenc Bánk bánja (Egressy Béni szövegkönyvével, bemutató: 1861). Szobra Kecskeméten áll (Züllich műve).
Katona József névaláírása.
