Leon Degrelle

A MetapediaBÓL

Leon Degrelle

Léon Joseph Marie Degrelle (Bouillon, Belgium, 1906. június 15. – Málaga, Spanyolország, 1994. április 1.) belgiumi vallon politikus, a nemzeti szocialista rexizmus alapítója, a II. világháborúban a Waffen-SS tagja volt. Nevelése és nemzeti háttere miatt nem szimpatizált a németekkel, de mint európai nemzeti szocialista meggyőződésű ember, 1941-től részt vett a Szovjetunió elleni harcokban, először mint a vallon légió, később mint az SS tagja. A harcokban obersturmbannführeri rangig emelkedett, számos kitüntetést szerzett, például a Cserkasszi-i hősieségéért.

Menekülés

A háború után menekülni volt kénytelen, és végül Francisco Franco adott neki menedéket Spanyolországban. Távollétében hazaárulásért halálra ítélték, 6 gyerekét külföldre adták nevelőintézetekbe, akik összegyűjtése sok munkát és kapcsolatot vett igénybe. Építész vállakozóként dolgozott nyugdíjas koráig.

Tanulmányok

Haláláig az állítólagos holokausztot és általában az állítólagos német emberiség elleni bűnöket tagadók táborának prominens alakja maradt, és egyedi első kézből való tanulmányokat írt Hitlerről és a nemzeti szocializmusról. Hitler azt mondta, hogy ha fia lenne, szeretné, ha olyan lenne, mint Leon Degrelle.

Élete

Konzervatív családban nőtt fel. A leuveni katolikus egyetemen tanult, de nem fejezte be tanulmányait. Egyetemi évei alatt részt vett a nemzeti érzelmű vallon egyetemisták L’Avant-Garde című lapjának szerkesztésében, majd 1930-tól a katolikus mozgalom Christus Rex kiadójának igazgatójaként tevékenykedett. A harmincas években nemzeti irányzata radikalizálódott, nagy hatással volt rá a nemzeti érzelmű francia Charles Maurras. 1932-ben kezdte kiadni a Rex című folyóiratot, egyúttal mozgalmat szervezett. A rexizmusra elsősorban az olasz fasizmus volt nagy hatással, a német nemzeti szocializmussal szembefordult.

Rex sikerek

Degrelle Le Pays Réel (Az Igaz Ország) című lapjának élén elérte, hogy 1936-ban a választásokon 24 rexista képviselő kerülhetett a parlamentbe. 1937-ben azonban egy részleges választást elvesztett a mérsékelt konzervatív Paul Van Zeelanddal szemben, és 1939-ben már csak négy rexista képviselő került a parlamentbe – köztük a Brüsszelben induló Degrelle, aki most indult először.