Moldva

A Metapedia wikiből

Moldva, (románul Moldova), régi román fejedelemség, Erdély, Bukovina és Besszarábia között. Nevét a hasonló nevű folyóról kapta. A M.-i fejedelemség a XIV. sz.-ban alakult meg. Már azelőtt is voltak területén apró román kenézségek, de ezek a tatárok uralma alatt állottak. Mivel a tatárok gyakran betörtek Erdélybe, 1345-ben Nagy Lajos k irály ellenük küldte az erdélyi vajdát. Ez legyőzte a tatárokat és M.-t magyar fönnhatóság alá vonta. Az első M.-i vajda. Dragos, magyar hűbéres volt. Azonban fiát, Sasit 1359-ben elűzte Bogdán, a Máramarosból jött román vajda. Bogdán függetlenítette Mt a magyar királytól, de halála után egyik utódja, Musat Péter kénytelen volt elismerni a lengyel fennhatóságot. M. Magyarország, Lengyelország és Törökország között nem őrizhette meg hosszabb ideig függetlenségét. Hatalmának tetőpontját Stefan cel Maré, (Nagy István) vajda alatt érte el, (1457-1504). A XV. sz. végétől kezdve török uralom alá került. 1711-ig helyzete hasonló volt Erdélyéhez.

Fanarióta vajdák

Ettől kezdve görög eredetű, ú. n. fanarióta vajdái voltak 1821-ig. Ez idő alatt veszítette el Bukovinát és Besszarábiát, melyet az osztrákok, ill. az oroszok vettek el. M.-ból indult ki a fejedelemségek egyesülése. 1859-ben a M.-i Cuza Sándort választották meg havasalföldi fejedelemnek e ezáltal a két román fejedelemség egyesült. M. 1918-tól 1938-ig Románia egyik tartománya, provinciája volt (1930-ban 2,427.000 lak.), Jasi székhellyel. 1938-ban nagyjából az eddigi M. területén négy új tartomány alakult: Dunarea de jos (Alsó- Duna), Nistru (Dnyeszter), Prut és Suceava.