Moszkva
A Metapedia wikiből
Moszkva, a Szovjetunió és az orosz szovjetköztársaság fővárosa, a "M.-i terület" székhelye, a Szovjetunió legnépesebb városa. Az ország közepén, kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben, a hajózható M.-folyó mindkét partján települt. A város legrégibb része a M. folyó balpartján a Kreml. Alakja szabálytalan ötszög, kerülete 2 km; 1487-ben épített, 20 m magas, 18 kapus várfal veszi körül. Belsejében állami épületek, kolostorok, templomok, paloták és kaszárnyák vannak. 1918 óta a Kreml a legfőbb szovjet hivatalok székhelye. Legrégibb épülete az 1330-ban épített Spas na Ború templom. A mennybemenetel székesegyházát, (Uszpenszkij Szobor) 1467-79-ben Fioravante építette. A XIV. sz.-i Csudov kolostor ma gyermekmenhely, az Orucsenaja palota a díszítő művészetek múzeuma. A pompás Kreml palotában, (Thon építette 1838-49 ben) a szovjet központi végrehajtó bizottsága, a Kommunista Internacionálé és az orosz szovjettanács ülésezik. A régi törvényszék épülete, (1775-84-ben épült) ma a szovjetkormány székhelye; itt lakott 1918-tól 1924-ig Lenin. A Kremlben függ a 201.924 kg súlyú, 8 m magas "cárok harangja", körülötte 875 ágyú van felállítva.
Kitai-gorod
A Kremltől Ék.-re terül el a város másik ősi része, a Kitaigorod. Kezdetben a kereskedők negyede volt; 1534-ben héttornyú fallal vették körül. Ma itt van a legtöbb népbiztosság, azonkívül sok- templom és múzeum. A Kitaigorod DNy.-i peremén van a nagy Vörös tér Lenin mauzóleumával. A Kremlt és a Kitaigorodot gyűrű alakban veszi körül a Beloigorod nevű városrész. Nevét fehér várfalról kapta, ennek helyén ma M. második körútíve kapott helyet. Ebben a városrészben van a Sun-Yat-Sen egyetem, a képzőművészeti múzeum, a Marx-Engels intézet, a Ny. újabb festészetének első múzeuma, a Szacanjevszkij-kolostor (ma árvaház), a Lenin-könyvtár, a helyi szovjet épülete, a Ny.-i egyetem és a munka palotája. A Beloigorod körül a harmadik körútívig terjed a Szemlja novgorod. Itt van az újabb Ny.-i festészet második múzeuma, a képzőművészeti múzeum és a forradalmi múzeum. A M. folyó jobbpartján a Szamoszkvorecsje nevű városrész települt. Híres múzeuma a Tretyakov galéria. Ma már a Szamoszkvorecsjét határoló körúton is messze túlnőtt a város minden irányban.
Kolostorok
A város felé vezető sugárutak mentén megerősített kolostorok (Danilovszkij kolostor, 1272, Donszkoj kolostor, 1592, Novogyevicsij kolostor, 1366 és a Szimonoff kolostor) épültek. Ebben a külső övezetben vannak a nagy pályaudvarok is. Közigazgatásilag a város 10 "rayon"-ra oszlik (Lenin-, Szamoszkvorecsje-, Proletár-, Baumann-, Sztálin-, Szokolnyiki-. Krasznaja Presnja-, Október-, Dzserzsinszkij- és Frunze rayon). A külső városrészek sok helyen már falusias színezetűek. M. a Szovjetunió gazdasági életének a középpontja. Ipari üzemeinek a száma több, mint 1000; különösen a nehézipar, az automobil-, gép-, repülőgép-, textil-, papír- és bőrgyártás, a elektrotechnikai, fa és építőipar virágzik. A tudományos intézetek, iskolák, társulatok száma igen nagy. Van M.-ban két állami egyetem, több munkásegyetem, műegyetem, bányászati és katonai akadémia, számos szakiskola, több nagy könyvtár, számos múzeum és állami színház, sok tudományos egyesület és társulat. Rádió- és repülőállomás, belvízi kikötő, több nagy pályaudvar. (1933) 3.663.000 lak.
Története.
A város első említése 1147-ből való. 1237-ben a tatárok elpusztították. Kalita Iván fejedelem (1328-40) székhelyévé tette. A XV. sz.-ban főleg III. Iván cár uralkodása idejében (1462-1505) sok görög tudós és művész költözött M.-ba s a város a keleteurópai művelődés központja lett. 1520-ban állítólag 100.000 lakosa volt. 1610-ben a lengyelek elfoglalták, de két év múlva kiverték őket. A város jelentősége csökkent, mikor 1712-ben N. Péter Pétervárra tette át a birodalom székhelyét. 1812-ben Napóleon hadai elfoglalták a nagy része a tűz martaléka lett. 1905-ben véres forradalmi zavargások színhelye volt. Az 1917. évi forradalom alatt napokig tartó harc színhelye volt a Kreml környéke. 1922 óta a népbiztosok tanácsának és az összes szovjetállamok szövetségének székhelye.
