Sven Hedin
A MetapediaBÓL
Dr. Sven Anders Hedin * 1865 február 19, Stockholm; † 1952 november 26, Stockholm) svéd földrajztudós, felfedező, utazó, térképrajzoló, fényképész, utazási író, rajzoló (könyvillusztráló).
Tartalomjegyzék |
Életművének összefoglalása
Négy felfedező utat tett Középázsiába, fölfedezte a Transzhimalája hegységet, melyet neve után Hedin-hegységnek neveznek), a Brahmaputra, Indus és Sutlej forrását, a Lop Nor tavat, és városok, temetkezési helyek, a kinai fal maradványait a Tarim-medence sivatagaiban. Életművének lezárását Középázsia-atlaszának kiadása jelentette.
Útjai
Elsõ kutatóútjára 1886-ban indult. Perzsiát, majd 1890-ben Mezopotámiát utazta be. 1890-91-ben Chorasszanban és Orosz-Turkesztánban járt; 1894-97-ben a Pamírban, a Takla Makán sivatagban és a Küenlan hegyvidékén folytatott kutatásokat, 1902-ben felfedezte Loulan romvárost, de Lhaszába nem tudott eljutni. 1905-08 között Perzsiában, India Ény.-i részében és Déltibetben járt és felfedezte a Sutlej forrását Ehhez az utazásához fûzõdik a Transzhimalája hegység felfedezése is. A világháború idején az európai, palesztinai és mezopotámiai harctereket látogatta meg, 1926-ban világkörüli utat tett. 1927-ben kínai, svéd és német tudósok társaságában 7 évig tartó expedíciót vezetett Belsõázsiába, a Góbi sivatagba és K. Turkesztánba meteorológiai, archeológiai és földrajzi kutatások céljából.
Mûvei
Fõbb mûvei (közülük sok magyar fordításban is): Perzsián, Mezopotámián és Kaukázián keresztül (1887); An der Schwelle Innerasiens (1891); Die geogr. wissenschaftlichen Ergebnisse meiner Reise in Zentralasien (Peterm. Erg.Heft. 1900); Ázsia szívében (2 köt., 1903), Scientitic results of a journey in Central Asia (6 köt. szöveg, 2 köt. atlasz, 1904-08), Ázsia sivatagjain keresztül, Három év Tibetben, Transzhimalája (3. köt., 1909-12), Von Pol zu Pol (3. köt, 1912-13), A rejtelmes India (1912), Bagdad, Babylon, Ninive (1918), Southern Tibet (9. köt. szöveg, 8 köt atlasz, 1917-22), Csangpo láma zarándokútja (1922), Pekingbõl Moszkváig (1925), Mount Everest (1923), Oran Caffon (1926), Mein Leben als Entdecker (1928), Auf grosser Fahrt (1929), Rätsel des Gobi (1932), Ma Csung Sin menekülése (1936), Der wandernde See (1938), A selyem útja (1938).
Világnézete
1935-ben találkozott Adolf Hitlerrel Berlinben, ahol kínai utazásáról előadást tartott. Írásaiban elismerően nyilatkozott a nemzeti szocializmusról és annak eredményeiről, és a második világháború után sem változott meg véleménye.
